aciv
aciv
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
G-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Naptár
2019. Június
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Látogatottság
Indulás: 2004-09-27
 
Linkek (2)
 
Leírások
Leírások : A szirén

A szirén

Író:Aciv  2004.10.23. 21:10

Még mostanság is elhangzik egy-egy, láthatóan komolyan vett beszámolók arról, hogy a világ valamely távoli pontján hableányokat láttak. De égészében véve korunk sellői a folkról, a művészet és kriptozoológia világába tartoznak ...

...Valahol a Földközi-tengeren siklik egy gálya. A legénység számára teljes a csönd: fülük viasszal betömve. Nem hallják árbochoz kötött kapitányuk könyörgését, hogy oldozzák föl, nem hallják a csodálatos tengeri lények csábító dalát sem. Ez a dal vonzza a kapitányt, Odüsszeuszt, aki egyedül éli túl, hogy hallotta a szirének énekét...

A tengereket és a szárazföld tavait, folyóit benépesítő fél-emberek - legyenek nők vagy férfiak - azóta foglalkoztatják az ember képzeletét, amióta először merészkedett li a tengerek nyílt vizére. A sellőket nagyon hosszú ideig ugyanolyan létező élőlénynek tekintették, mint például a repülő halakat.

A sellő-folkról ősi és szerteágazó: kultúrákon, kontinenseken, évszázadokon ível át. Ebből következik, hogy a tengeri emberekről és szokásaikról szóló történetek is át meg átszövik a képzelet tartományait. Sokféle nevük van: szirén, sellő, vízitündér, hableány, najád, triton, tengeri nimfa, nereida vagy néreisz. A mesék még ennél is többfélék: némelyek gyengéd, jószívű teremtésekről szólnak, akik csak meg akarták mutatni kedevesüknek a mélység varázslatos világát, mások gonosz, tengeri szörnyekről, akik ízekre szaggatják a vízbe fúltakat. Voltak csillogó aranyhajú sellők, és voltak hableányok zöldeskék hajkoronával, éles fogakkal.


Az egyéb népmesei alakokhoz hasonlóan a tengeri népek különböző válfajai különféle tulajdonságokkal és lakhellyel rendelkeznek, de van néhány vonás, amelyet a sellőkkel szinte mindig kapcsolatba hozunk. A csábos külsejű, egyik kezében tükröt, a másikban fésűt tartó, félig nő, félig haltestű lény nagyon sok variációra ad lehetőséget, bár a legtöbb művészi megjelenésben a női felsőtestet derékban vagy csípőben váltja fel a kecsesen elkeskenyedő pikkelyes halfarok. De itt aztán véget is ér az egyformaság: ábrázoltak már sellőt foltos makrélafarokkal, vízszintes delfinfarokkal, izmos angolnafarokkal; némelyik derekát szoknyaszerűen elrendezett uszonyok övezték, mások inkább kígyószerűek voltak. Lényegében véve azonban egész testük nyílt vízi csábításra és gyors menekülésre termett - lelkük azonban nics. A hagyomány szerint egy hableány csak akkor nyerhet emberi lelket, ha feleségül megy egy földi halandóhoz. Sok beszámoló szól az ilyen kevert házasságokról - vagy meg nem valósult próbálkozásokról - a dráma- és balettirodalom Udinéjétől kezdve Hans Christian Andersen Kis hableányáig.

A sellő hangja legalább annyira igéző, mint szépsége. A szirének bűvös dala a legendák szerint hajósokat csalt zátonyra, tengerészeket sodort a vízbe fúltak birodalmába. Jellegzetes fordulat a népmesékben, amikor a vízitündér vagy hableány magával rántja a hőst a mélybe.

A legendák gyakran összekeverednek, egymásba fonódnak, ezért nagyon nehéz őket nyomon követni, bár eredetük kimutatható. Így van ez a sellők esetében is. Az első ős valószínűleg Oannes babiloni halember-isten volt. A legkorábbi ábrázolásokon a jóindulatú Oannes emberi alak, halfej formájú fejdísszel, és hosszú halbőr palásttal. Oannes női megfelelője Atargatis, a szírek, a filiszteusok és izraeliták holdistennője, aki Derceto néven isismert, mint a legelső halistennő. Lukainosz görög író az i. sz. II. században egy föníciai rajz nyomán úgy írta le őt, mint akinek felső része nő, de deréktől lefelé halfarka van. Mint Holdistennő, Atargatis sok tulajdonsággal gazdagította a hal-istenség képét. Hozzá kapcsolódott az éjszaka titokzatossága és a változó holdfázisok, majd később a csáberő, a hiúság, a szépség, a kegyetlenség és az elérhetetlen szerelem fogalma is. Ezeket a vonásokat a későbbi sellők is tükrözik.

Általánosan elfogadott nézet, hogy Atargatis volt az elődje Aphrodité görög istennőnek is, aki tengeri kagyló héjában emelkedett ki a habokból. Nem csak a tengerből-születés motívuma rokonítja persze Aphrodité-Vénuszt a sellőkkel, hanem veszedelmes szépsége is.


A mondabeli görög alakok egy csoportja, a sziréneké ugyancsak hozzájárult a sellő prototípusának kialakulásához. Az i. e. V. dzázadból ránk maradt vázák madárszerű, karommal és csőrrel rendelkező, de asszonyfejű lényekként ábrázolták a sziréneket. Halálos énekük a tengerészeket csalogatta pusztulásba. A görög mitológia szerint csupán Orfeusznak ( és tarsainak), valamint Odüsszeusznak sikerült megmenekülnie mindazok közül, akik hallották a szirének énekét. A legendás dalnok, orfeusz náluk is szebben énekelt, ezért mindenki inkább őt hallgatta; Odüsszeusz pedig odakötöztette magát hajójának árbocrúdjához, miután társai fülét viasszal betömte, hogy azok, tudomást sem véve a szirénekről, tovább evezzenek. Így aztán Odüsszeusz, bár pokolian kínlódott, hiszen csábította az ének, megmenekült: nem tudta elszakítani a kötelékeit.

A szájhagyomágy a sziréneket a kései ókortól kezdve egyre inkább tengeri lényeknek tekintette. Lakóhelyük az óceán lett, és lassan külsejükben is halformájúvá váltak: olyannyira, hogy manapság a szirén és a sellő fogalma már egybeolvadt. Mindenesetre ez az átalakulás évszázadokig tartott; a szirének sokáig tollas és uszonyos lények voltak egyszerre. De mindvégig úgy tartották őket számon, mint akinek ellenállhatatlan éneke pusztulásba dönti a legbátrabb tengerészt is.

Míg a szirén eleve mítikus alak volt, a sellőt az ókori tudósok sokáig valódi lénynek tekintették. Az idősebb Pliniusnál találkozunk először részletes leírásával. Nagyszabású művében, a Naturalis historiae libriben (Természettörténet), amely az i. sz. I. században jelent meg, a következőket írja: "Ami pedig a sellőket illeti, akiket nereidáknak is neveznek, nem képzelet szülöttei: mert ahogy megrajzolják őket, olyanok valójában: pikkelyek fedik testüknek még azt a részét is, amely emberi formájú."

A kereszténység előtti kor sellő-szirénjei fokozatosan beépültek az egyház jelképrendszerébe - az ördög oldalán: halfarkú asszonyformájú alakok tekeredtek kísértően a templomok oszlopaira és vetettek csábos pillantásokat a tévelygő hivőkre a faragott díszekről. Ők jelképezték többek között a keresztény lélek elkárhozását; még az Odüsszeusz és a szirének eredetileg egészen mást példázó története is népszerű erkölcsi allegóriává változott. Alexandriai Clement Példabeszédek a pogányokhoz című művében eléggé derámaian így fogalmazott: "Ne engedd, hogy egy asszony, lebegő uszályban, kifordítson énedből, hagyd ott énekét, mert a halál szolgája; erősítsd meg lelked, s legyőzöd a romlást!"

Ilyenformán voltaképp az egyház volt az, amely a hableányok mítoszát ébren tartotta a nagy felfedezések korában, amikor is az első tengeri utakról visszatérő hajósok sorra hozták a sellőkkel való találkozások hírét. (Nem csoda: láthattal épp elég valódi csodalényt, azaz ismeretlen tengeri állatot). Még Kolombusz is említi őket 1492. évi utazásáról szóló beszámolójában. Ezt írja egyik tengerészéről: "Három sellőt látott, akik magasan kiemelkedtek a vízből, de nem voltak olyan szépek, mint a festményeken, bár kétségtelen, hogy némileg emberhez hasonlatosak az arcvonásaik."


A természettudósok és tengerészkapitányok beszámolói azonban mindig is eltértek a művészek által megálmodott költői képtől. Hasonlítsuk csak össze azt az "édes leheletű", szépséges hableányt, akiről Shakespeare a Szentivánéji álomban írt, az 1700-as évek elejének természettudományos leírásaiban szereplő amboinai sellővel. Jóllehet ez utóbbit is felruházzák egzotikus vonásokkal, mégis úgy beszélnek róla, mint szörnyről. Samuel Fallours 1717-ben készült színes rajza szerint zöldes tónusú, rézszín bőre volt a csípője körül uszonyokkal, valamint kék farka, amely kecses uszonyban végződött és középen csík húzódott végig. A naív rajz egyáltalán nem tgükrözi a jelentésben leírtakat: Amboina tartományban a Borné-parton szirénhez hasonló szörnyet fogtak. Hosszúsága 59 hüvelyk (másfél méter) volt, arányai az angolnáénak feleltnek meg. Vízzel teli kádban négy napig és hét óráig maradt életben a szárazföldön. Időről időre egércincogásszerű hangokat hallatott. Nem evett semmit, noha kishalakat, kagylókat, rákokat, stb. kínáltak neki. Elpusztulása után a kádban a macskáéhoz hasonló ürüléket találtak..

Eléggé hihetetlen, hogy ez a szerencsétlen, kádban tartott, cincogó hangokat hallató termtmény ugyanannak a fajnak a képviselője legyen, akit Shekaspeare Oberon szavaival így vetít elénk:

S hallék egy cselle hátán hableányt,
Ki olyan édes dallamot lehelt,
Hogy a bősz tenger nyájas lőn dalára,
S több csillag őrülten rohant le, hogy
A hableány zenéjét hallja...

A költemények és a szemtanú beszámolói közötti ellentmondásra egyre inkább felfigyelt a felvilágosodás embere. Amikor Erik Pontoppidan Norvégia természetrajza című munkájában a sellők fajtájának meghatározásához érkezett, a sellő-folkról nagyrészét mint mesebeszédet elvetette. Panaszkodott azokra, akik összetévesztik a fantáziát a tudományos megfigyeléssel, és azt állította, hogy ha a sellőt dallamos hanggal ruházzák fel, és azt mondják, hogy csodásan énekel, érthető, hogy kevés józanul gondolkodó ember ad hitelt ilyen képtelenségnek; sőt mi több, kétségbe vonja az ilyen termtmény létezését is. Miután azonban ezt leszögezte, nyolc oldalon keresztül részletezi a hableányok, sellők "valódi" tudományos leírását.

A XIX. század közepére a Viktória kori London egyik fő látványossága a kitömött sellő lett. A mutatványosok ezeket a - általában majomból és halból összetoldozott - példányokat japán halászoktól vásárolták. Mindegyiknak regényes története volt, és néha több ezer fontért cseréltek gazdát.

Az efféle kitömött kuriózumok közül a legnépszerűbb az úgynevezett fidzsi sellő volt, melyet először egy londoni kávéházban mutogattak, majd 1842-ben Barnum amerikai mutatványos vitte át a tengerentúlra. A broadway-i sellő-show akkora sikert aratott, hogy Barnum, New York-i American Museumába is bekerült, ahol majdnem háromszorosára növelte a múzeum bevételét a kiállítás első hónapjaiban.


Persze nem mindeen Viktória-kori sellőt sorolunk vásári kacatok közé; akadtak hableányok szép számmal a kézőművészetben és az uirodalomban is. A hableányok ellenállhatatlan, de eleve kudarcra ítélt szerelmének témája nagy hatással volt a XIX. század romantikusaira. Ez, valamint a népművészet iránti általános érdeklődés és a preraffaelitáknak a klasszikus szépség iránti vágyakozása nagyban hozzájárult a modern sellő képének kialakításához - a rontó szépségtől a megindító ártatlanságig. Megtalálhatók közöttük Herbert Draper és John William Waterhouse epekedő csábítói, és Arnold Böcklin félemberei egyaránt. Tennyson versekbe foglalta a tenger népét, míg Edward Burne-Jones a William MOrris kiterjesztették ezt a divatot a tapétákra is, sőt a szecesszió korától kezdve az olyan hétköznapi tárgyakról, mint a hamutartók vagy a levesestálak, ugyancsak sellők tekintettek az emberre.

Jószerivewl nincs a világnak olyan országa, ahol a hableánylegenda valamilyen formában ne szereplne a néphagyományban. Ez a makacs életképesség arra utal, hogy kell legyen valamennyi valóságtartalma, esetleg egy állat, amely messziről sellőszerűnek tűnik. Több lehetőség is kínálja magát: a Sierre rendhez tartozó tengeri tehenek, beleértve a manatékat és a dugongokat, no meg természetesen a különböző fókafajokat.

Igaz ugyan, hogy ezek az állatok aligha tudnának éppen a szépségükkel romlásba csalni egy hajót vagy akár csak egy hosszú ideje tengeren tartózkodó hajóst is, bizonyos tulajdonságaik mégis sellőszerűek. A majdnem teljesen szőrtelen manaté például valamivel nagyobb, mint az ember, de a nőstények felső, uszonyszerű végtagjainál lévő, kitüremkedő emlők nagyjából úgy helyezkednek el, mint a nőknél. A manaténak nincs több végtagja; henger alakú teste vízszintes farokban végződik. A dugong alakra hasonlít a manatéhoz. Ormányát szerteszét álló szőr borítja és állítólag a vízből félig kiemelkedve szoptatja felső uszonyában tartott kicsinyét. Ezek az állatok valóban szolgálhattak alapul néhány sellőészleléshez olyan tengereken, ahol a dugongok és a manaték előszerettel tanyáznak.

A hideg, illetve mérsékelt égövi vizeken előforduló tekintélyes észleléseket pedig talán a Földön élő harmincnégy fókafaj valamelyikével lehet megmagyarázni. A felső végtagokhoz és az elkeskenyedő testhez a fókáknál még hozzájárulnak a kedves, kiváncsi szemek; ezeknek az állatoknak a mozgása és a testtartása is hasonlít az állítólagos sellőkéhez. Tengerészek gyakra említették, hogy távolról nézve a vízen a fóka mennyire hasonlít az emberhez. Még mostanság is elhangzik egy-egy, láthatóan komolyan vett beszámolók arról, hogy a világ valamely távoli pontján hableányokat láttak. De égészében véve korunk sellői a folkról, a művészet és kriptozoológia világába tartoznak.

 
Chat
Csevegj másokkal,ha van kedved.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Menü 2
 
Idő & Dátum
 
Üdvözöllek
 
Névnapok
 
Linkek (1)
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre