A sárkány: A magyar nyelvben ótörök jövevényszó; a XII. század óta elõfordul magyarországi írásos emlékekben, fõleg helynevekben. A XIX-XX. századi néphitben a sárkány elsõsorban a vízzel, esõvel, viharral áll kapcsolatban.
Néha a sárkány maga idézi fel a vihart, máskor a vihart elõidézõ (vagy elhárító) garabonciás használja hátaslovául a sárkányt. Egyes magyar területeken s népi elképzelés szerint a sárkányok vizekben: folyókban, tengerekben laknak, innen felhõ alakjában viszik fel a vizet az égre, majd vihar után ismét visszatérnek eredeti lakhelyükre. A sárkánynak a vízzel való kapcsolata megfelel az általános európai képzetnek, amely már az ókor óta ismert. A sárkány elzárja a vizet az emberektõl, és csak akkor engedi õket az életadó vízhez, ha leányt áldolznak neki. (Ez a motívum azonban a magyar néphitben nem játszik szerepet, annál inkább a mesékben fordul elõ.) Hazánk egyes tájain megtalálhatjuk a sárkányt kincsõrzõ funkcióját is. Szücs Sándor 1940-ben azt írta, hogy a Sárréten a sárkány már nem tarozik a néphit gyakran emlegetett alakja közé, de a XIX. században még mutogattak sárkánylyukakat, melyrõl azt tartották, hogy ott fészkel a sárkánykígyó. Néhol azt is említették, hogy kincst õriz, s ezt a kincset a táltosok vagy garabonciások tudták a sárkánytól megszerezni. A legismertebb történet a "csökmõi sárkány" históriája, amelyet az 1700-as évek végén megverseltek, s azután falucsúfolóként terjedt el. A csökmõi sárkány históriája egy híres békési születésû sárréti tudományos, Csuba Ferenc táltos tréfáját õrizte meg. Csubát többször is letartóztatták varázslótevékenysége miatt. Bosszúból megtréfálta a hivatalos személyeket azzal, hogymeg tudja szerezni a csökmõi sárkánytól a sárkány õrizte kincset, e helyett azonban nevetségessé tette az õt üldözõket. E történet természetesen csak arra bizonyíték, hogy Hajdú-Biharban a XVIII. században mennyire élõ volt még a kincsõrzõ sárkányokba vetett hit. A sárréti kincsõrzõ sárkánynak azonban a vízhez, a vihartámasztáshoz nem volt köze, míg az ország más részein olyan elképzelés is élt, hogy a mocsárban 7 évig megbújva élt kígyóból vagy a vízben élõ 13 éves harcsából lesz a sárkány.

Igen érdekes kérdés a magyar sárkányikongráfia is. A néphitben a sárkány egy fejjel rendelkezik. Egy feje van a sárkánynak a vallásos ábrázolásokon is, amikor a Gonoszt jelképezi. A sárkányt legyõzõ Szent György ábrázolásokon számtalan sárkányt láthattunk.