aciv
aciv
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
G-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Látogatottság
Indulás: 2004-09-27
 
Linkek (2)
 
Leírások
Leírások : Kentaurok

Kentaurok

  2006.02.16. 12:44

A kentaúr több törzsből álló faj. A legfontosabb népek...

KENTAUROK
A kentaurok több törzsből álló faj. A legfontosabb népek az "igazi"
kentaurok, ők jobban megvannak a (főleg a görög) Révülőkkel, mint mondjuk a
trópusi kentaurok, akik a másik (afrikai) nép. Az előbbi faj a
legváltozatosabb: a ló-rész  az összes ló színben: pej, almás deres stb.
előfordulhat. Az utóbbi faj: félig zebra, félig afrikai. A magyarok is
ismerhették a belső-ázsiai fajtát amely félig Prewalski-vadló, félig mongol.
Nem túl barátságos lény, de akit a tanítványjává/ barátjává fogad azt
megtanítja a kentaurok kitűnő harcmodorában harcolni.

A kentaurok származása

És hogy az éjszaka jött, Philyréisnek szigetére
átkeltek, hol az Ég-fi Kronos – mikor ő a titánok
fő ura volt az Olymposon, és Zeus krétai barlang
védelmében nőtt még ídai Kúrések közt –
Rheiét csalva hevert Philyré mellé; de az ágyban
érte az istennő őket. Felugorva az ágyból
száguldott Kronos el, mint ménló, hosszusörényű;
s Ókeanis Philyré elhagyva lakát és a tájat
ment a pelasg hegység magasába, hisz űzte a szégyen,
s félelmes Kheirónt, ki emígy istenre hasonló,
ám egy lóra amúgy, ott szűlte meg ő csereágyán.

(Apollónios: Argonautika II. 1231-1241. ford.: Uhrman Iván)

A nemzetsége szerint lapitha Ixión elvette Diát, Éioneus leányát, apósát pedig, amikor eljött a jegyajándékért, tőrbe csalta. Miután ugyanis gödröt csinált házában, és azt tűzzel töltötte meg, beledobta oda Éioneust. Az istenek bosszankodtak emiatt; Zeus viszont, mivel szánta Ixiónt, és a saját szentélyében lelte őt, szabadon engedte, a halhatatlanságból is részt adva neki. Ő, hiszen féktelen volt, beleszeretett Hérába, miután meglátta. Héra pedig, mivel nem viselte el az ő őrjöngését, szólt Zeusnak; amin felbosszankodva Zeus, és minthogy tudni akarta, vajon pontosan ez-e az igazság, egy felhőt formázott Hérához hasonlóvá, amelyet miután Ixión meglátott, egybevegyült vele, mivel azt hitte, hogy Héra az, és kettős természetű gyermeket csinált, aki egyfelől az ember, másfelől a ló némely vonásával rendelkezett, és akitől a ló-kentaurok származnak. Mivel pedig Zeus megharagudott, miután egy szárnyas kerékhez kötözte Ixiónt, elbocsátotta a levegőbe, miközben korbácsolták, és ezt mondogatta: „Tisztelni kell a jótevőket.”

(skholion Euripidés: Föníciai nők 1185-höz. ford.: Uhrman Iván)


Tudnivaló pedig, hogy nem kettős természetű ember született a felhőtől, mint némelyek mondják, hanem valami hegyvidéki vadember, aki, mivel a Pélionon, a thessaliai hegyen kancákkal vegyült egybe, hozta létre a ló-kentaurok nemzetségét. Hogy pedig így van, azt Pindaros is tanúsítja itt, mikor azt mondja, hogy az ilyen egybevegyülésből kétalakú sereg származott, amely lenti részeivel anyáikhoz, a kancákhoz lett hasonlatos, a fentiekkel pedig apjukhoz, Kentauroshoz. Úgyhogy ha Kentauros kettős természetű lett volna, nem mondotta volna ezt Pindaros.

(skholion Pindaros: Második pythói óda 78-88-hoz. ford.: Uhrman Iván)


...részben pedig áttekintést tartunk a lapithákról és kentaurokról. Ókeanos és Téthys gyermekéül született a mítoszok szerint a folyók névadóinak többsége, közöttük Péneios is, akiről történetesen a thessaliai Péneiost elnevezték. Ez pedig, miután a Kreusának szólított nimfával egybevegyült, gyermekeiül nemzette Hypseust és Stilbét, akivel Apollón, miután egybevegyült, Lapithést és Kentaurost nemzette...

(Diodóros: Történeti könyvtár IV. 69. 1. ford.: Uhrman Iván)


Ez pedig [t.i. Ixión – a ford. ], ahogy mondják, miután elvállalta, hogy sok jegyajándékot fog adni Éioneusnak, nászra lépett Éioneus leányával, Diával, akivel Peirithust nemzette. Aztán Ixión nem adta át a jegyajándékokat az asszonynak, Éioneus viszont ezek fejében zálogul vette a kancákat. Ixión pedig elküldetett Éioneusért, hírül adatva, hogy minden tekintetben alá fogja vetni magát, és Éioneust, amikor megjelent nála, egy tűzzel teli üregbe dobta. A törvényszegés nagysága miatt pedig senki nem akarta a gyilkosságtól megtisztítani. Végül pedig, miután a mítosz szerint Zeus által tisztult meg, beleszeretett Hérába, és szót mert ejteni arról, hogy legyenek együtt. Erre Zeus, miután egy felhőt Héra képmásává tett, elindította, Ixión pedig, miután egybevegyült a felhővel, az úgynevezett emberi természetű kentaurokat nemzette. Regélik pedig, hogy Ixiónt végül vétkei nagysága miatt Zeus egy kerékre kötötte, és miután bevégezte életét, örökkévaló a büntetése. Némelyek pedig azt mondják, hogy a kentaurokat nimfák nevelték fel a Pélionon, miután pedig férfivá értek, és nőstény lovakkal vegyültek egybe, az úgynevezett kettős természetű ló-kentaurokat nemzették; némelyek viszont azt mondják, hogy a Felhőtől és Ixióntól született kentaurokat azért nevezték el ló-kentauroknak, mert elsőkként vállalkoztak arra, hogy lovagoljanak, és a mítosz koholmányai közé sorolják azt, hogy kettős természetűek voltak. (u.o. IV. 69. 3-70. 1.) 

Ixión beleszeretett Hérába, és meg akarta erőszakolni. Héra szólt Zeusnak, Zeus meg, aki kíváncsi volt, hogy valóban így áll-e a dolog, felhőből megmintázta Héra hasonmását, és odafektette Ixión mellé; mikor pedig Ixión elkezdett hencegni, hogy Hérával hált, kerékhez kötözte, amelyen a szél azóta is a levegőben pörgeti. Ilyen büntetéssel lakolt Ixión; Felhő pedig a Kentaurost szülte tőle.

(Kivonat pseudo-Apollodóros Bibliothéké c. művéből. I. 20. Ford.: Horváth Judit)


A kentaurok és a lapithák háborúja
Mondják pedig, hogy ezek, abban a meggyőződésben, hogy rokoni származásúak, visszakövetelték Peirithustól az atyai hatalom egy részét; mivel pedig Peirithus nem adta át, háborúra ragadtatták magukat ellene és a lapithák ellen. Később pedig, mivel megbékültek, miután Peirithus nászra lépett Hippodameiával, Butés leányával, s a nászra meghívta Théseust is és a kentaurokat is, mondják, hogy amazok lerészegedve rávetették magukat a nevezett asszonyokra, és erőszakkal egybevegyültek velük, miután pedig a törvényszegés következtében Théseus is és a lapithák is megharagudtak, egyrészt nem kevés kentaurt elpusztítottak, másrészt a megmaradtakat kihajították a városból. Miután ezen ok következtében a kentaurok össznépileg hadra keltek a lapithák ellen, és sokakat elpusztítottak, túlélőik az arkadiai Pholoéra menekültek, végül pedig, miután kivándoroltak Maleára, ott telepedtek le. A kentaurok pedig, miután előnyeik révén felemelkedtek, és amikor Pholoéból kirontva fosztogatták a hellének közül az arrajárókat, a körülöttük lakók közül sokakat meg is öltek.

(Diodóros IV. 70. 2-4.)

Amikor Peirithoos nőül vette Déidameiát, meghívta Théseust, hogy ismerje meg a lapithák országát, és legyen a vendégük. A lakomára a kentaurokat is meghívta, de ezek pimaszul és féktelenül viselkedtek, sőt részegségükben még a nőket sem kímélték. A lapithák védekezni kezdtek, és jó néhány kentaurt megöltek, a többieket pedig kidobták az országból. Théseus segített a lapitháknak a harcban. Hérodóros azonban másként adja elő a történteket. Szerinte már folyt a kentaurok elleni háború, amikor Thészeus a lapithák segítségére sietett, és akkor került először szemtől szembe Héraklésszel is..

(Plutarkhos: Théseus [Párhuzamos életrajzok] 30. 3-4. ford.: Máthé Elek)


Mikor Peirithoos háborúba keveredett a kentaurokkal, Théseus sietett a segítségére. Peirithoos ugyanis feleségül vette Hippodameiát, s a lakomán vendégül látta a kentaurokat is, akik Hippodameia vér szerinti rokonai voltak. Csakhogy a bort nem ismerő kentaurok nyakló nélkül vedeltek; alig hozták be a menyasszonyt, részeg fejjel meg akarták erőszakolni. De a talpig felfegyverzett Peirithoos Théseusszal együtt rájuk rontott, és Théseus sokukat lemészárolta.
   Kaineus régebben asszony volt, de mikor egyszer Poseidón szeretkezett vele, megkérte az istent, hadd lehessen sebezhetetlen férfi. Ezért aztán a kentaurok elleni háborúban, rá se hederítve a sebekre, sok kentaurt megölt; a többiek azonban körülfogták, fenyőfa husángokkal agyonverték és elásták a földbe.

(Kivonat pseudo-Apollodóros Bibliothéké c. művéből I. 21-22. ford.: Horváth Judit)



Kheirón, a jóságos kentaur 

Péleus felébredt, javában kereste a kardját, mikor rárontottak a kentaurok; ott is veszett volna, ha Kheirón meg nem menti. Mi több, Kheirón a kardját is megkereste és visszaadta neki...(u.o.III. 13. 3.)

Kheirón azt tanácsolta Péleusnak, hogy ragadja meg Thetist, és szorítsa magához akkor is, ha szüntelenül változtatná az alakját. Péleusz megleste Thetist és magával vitte. Thetis hol vízzé, hol tűzzé, hol vadállattá változott, ám Péleus addig nem engedte el, míg a szeme láttára vissza nem vedlett eredeti alakjába. Végül a Pélion-hegyen egybekeltek, és az istenek dallal és lakomával ünnepelték a nászt. Kheirón kőrisfa dárdát ajándékozott Péleusnak... 

Amikor Thetis gyermeket szült Péleusnak, halhatatlanná akarta tenni, ezért éjjelente Péleus tudta nélkül tűzbe temette, hogy kipusztítsa belőle a halandó atyai örökséget, nappal pedig ambrosziával kenegette. Péleus megleste őket, s amint észrevette a tűz fölött vonagló csecsemőt, felkiáltott. Thetis, mivel nem tudta befejezni a kitervelt munkát, elhagyta csöppnyi gyermekét és visszatért a néréisekhez. Péleus a gyermeket elvitte Kheirónhoz, aki oroszlán- és vaddisznóbelsőségeken meg medvevelőn nevelte fel, és elnevezte Akhilleusnak (korábban Ligürón volt a neve), mivel ajka nem érintett anyamellet. (u.o. III. 13. 5-6.) 



A kentaurok harca Héraklés ellen 

Ezen cselekedeteivel egyidejűleg pedig megütközött Héraklés az úgynevezett kentaurokkal a következő okból. Pholos kentaur volt, akiről történetesen elnevezték a szomszédos hegyet; ez, amikor vendégül látta Héraklést, felnyitotta az elföldelt boroshordót. Mesélik ugyanis, hogy ezt hajdan Dionysos ajándékozta valamelyik kentaurnak, és elrendelte, hogy akkor nyissák fel, amikor Héraklés megjelenik ott. Minek következtében is amikor négy nemzedékkel később ott vendégeskedett, Pholos emlékezett Dionysos parancsára. Miután tehát a hordó felnyílott, és a bor régisége és ereje következtében a jó illat elszállt a szomszédban lakó kentaurokhoz, történt, hogy átjárta őket a düh; miért is miután tömegesen megrohanták Pholos lakhelyét, rémítően rárontottak rablás céljával. Míg tehát Pholos megrémülve elrejtőzött, addig Héraklés hihetetlenül belebocsátkozott a közelharcba; ugyanis szörnyekkel kellett küzdenie, akik egyfelől anyjuk révén istenek voltak, másfelől a lovak gyorsaságával rendelkeztek, viszont erejük szerint kéttestűek voltak, ugyanakkor férfiak tapasztalatával és felfogásával bírtak. A kentaurok közül pedig némelyek természet-alkotta fenyőket tartva közeledtek, némelyek pedig nagy sziklákat, egyesek viszont meggyújtott fáklyákat, mások pedig ökörölő bárdokat. Ő viszont leverhetetlenül szembeszállva a korábban elvégzett munkáihoz méltó harcba kezdett. Azokkal pedig együtt küzdött anyjuk, a Felhő, sok esőt zúdítva ki, amivel a négylábúakat nem zavarta, viszont annak, aki két lábra támaszkodik, csúszóssá tette a léptét. De mégis, Héraklés hihetetlenül leküzdötte az ilyen előnyökkel fölénybe kerülőket, és míg a legtöbbjüket megölte, a visszamaradottakat menekülni kényszerítette. A megölt kentaurok közül pedig Daphnis, Argeios, Amphión, valamint még Hippotión, Oreios, Isoplés és Melankharités, ezeken kívül pedig Théreus, Dupón és Phrixos bizonyultak a legkiemelkedőbbeknek. Azok közül pedig, akik elmenekültek a veszedelemtől, később valamennyi büntetésre méltónak bizonyult: ugyanis Homadost akkor ölték meg, amikor Arkadiában megerőszakolta Eurystheus nővérét, Alkyonét. Ezért történt, hogy különösképpen csodálták Héraklést; ugyanis egyénileg gyűlölte ugyan ellenségét, viszont a bántalmazást szenvedő nőt megszánva vállalta, hogy méltányosságával tűnjék ki. Valami sajátos történt pedig Héraklés barátjával, a nevezett Pholosszal kapcsolatban. Ugyanis ez, amikor a rokonság miatt eltemette az elesett kentaurokat, és kivett valakiből egy nyilat, megsérült a hegyétől, és mivel gyógyíthatatlan sebe volt, bevégezte életét. Héraklés nagy tisztességgel eltemetve őt elhelyezte a hegy alá, mely különbbé lett egy hírneves síremléknél: ugyanis mivel Pholoénak nevezik, a névadás által utal az eltemetettre, és nem felirat által. Hasonlóképpen pusztította el pedig az orvostudományáért csodált Kheirónt akaratlanul íja egy nyílvetésével. És a kentaurokról legyen számunkra kielégítő a beszámoló!

(Diodóros IV. 12. 3-8.)

Héraklés keresztülhaladt Pholoén, s itt Pholos kentaurnál, Seilénos és egy kőrisnimfa gyermekénél vendégeskedett. Pholos sült hússal kínálta Héraklést, maga azonban nyersen fogyasztotta. Amikor Héraklés bort kért, Pholos azt felelte, hogy nem meri felbontani a kentaurok között hordóját. Héraklés megnyugtatta, és saját kezével verte csapra a bort; de nem telt bele sok idő, a bor szagára sziklákkal és fenyőhusángokkal felfegyverkezve odasereglettek a kentaurok Pholos barlangja elé. Ankhiost és Agriost, akik elsőnek merészkedtek be az ajtón, parázsló fahasábokkal futamította meg Héraklés, a többieket nyílzáporral kergette egészen Maleáig. Itt azután Kheirónnál kerestek menedéket; akit a lapithák előzőleg elűztek a Pélion hegyről, s ezért Maleában telepedett le. Amint a kentaurok körülvették Kheirónt, Héraklés újabb nyilat küldött feléjük, ám a nyíl Elatos karján keresztülhatolva Kheirón térdébe fúródott. Héraklész aggódva odafutott, kihúzta a nyilat, és – mert Kheirón adott neki – kenőcsöt is tett a sebre. A seb azonban gyógyíthatatlannak bizonyult, Kheirón tehát visszahúzódott barlangjába, és legszívesebben meghalt volna, de halhatatlan volt. Csak mikor Prométheus felajánlotta Zeusnak, hogy vállalja Kheirón helyett a halhatatlanságot, akkor halt meg. A többi kentaur elmenekült, ki merre látott. Néhányan a Malea-hegyre mentek, Eurütión Pholoéba, Nessos meg az Euénos folyóhoz. A többieket Poseidón fogadta be Eleusisban, s egy hegy belsejében rejtette el őket. Pholos kihúzta az egyik tetemből Héraklés nyilát, és elcsodálkozott, hogy óriás termetű társait ilyen aprócska nyíl ölte meg. Egyszer csak a nyíl kicsúszott a kezéből, a lábára esett, és azon nyomban kioltotta az életét. Héraklés visszatért Pholoéba, megtalálta Pholos holttestét, eltemette, majd elindult, hogy megkeresse a vadkant.

(pseudo-Apollodóros: Bibliothéké II. 5. 4. ford. Horváth Judit)

Ez az Íjász, akit a legtöbben kentaurnak mondanak, mások pedig nem mondják annak, azért, mert nem látszik négylábúnak, hanem olyannak, aki már felállt és most nyilaz; a kentaurok közül pedig soha senki sem használt íjat... Miért is tévednek, akik kentaurnak írják őt.

(pseudo-Eratosthenés: Katasterismoi I. 28. ford.: Uhrman Iván)



Nessos kentaur bosszúja és Héraklés halála

(Héraklés) Mivel környékezte a kín a baleset miatt, ismét önként kivándorolt Kalydónból feleségével, Déianeirával és az ettől való fiával, Hyllosszal együtt, aki életkorára nézve gyermek volt. Miután pedig vonultában az Euénos folyóhoz ment, ott érte Nessost, a kentaurt, aki bérért átszállította a folyón. Ez pedig, miután elsőként Déianeirát szállította át, és szépsége következtében beleszeretett, megpróbálta megerőszakolni őt. Amikor pedig ő a férfi után kiabált, Héraklés ugyan lenyilazta a kentaurt, viszont mivel Nessos közben közösült, és a seb súlyossága miatt rögtön meghalt, azt mondta Déianeirának, bájitalt fog neki adni, hogy a többi asszonyok közül senkihez se akarjon Héraklés közeledni. Felszólította tehát, hogy véve az őbelőle hullott ondót, és olajat keverve hozzá ehhez, meg a sebből csepegő vért, dörzsölje be Héraklés khitónját. A kan tehát, miután ezt a tanácsot adta Déianeirának, nyomban kilehellte lelkét. A nő pedig, miután a Nessostól származott tanács szerint felszedte egy edénybe az ondót, és belemerítette a vérbe, elrejtette titkon Héraklés elől.

(Diodóros IV. 36.3-5. ford.: Uhrman Iván)

(Héraklés) Amikor pedig áldozatot mutatott be ott, elküldte Likhast, a fegyverhordozóját Trakhisba, a feleségéhez, Déianeirához; annak pedig parancsba volt adva, hogy kérje el a khitónt és a felsőruhát, amelyeket az áldozatokhoz szokott használni. Miután pedig Déianeira megtudta Likhastól férjének az Iolé iránti vonzalmát, és mivel azt akarta, hogy a férj őt magát jobban szeresse, bedörzsölte a khitónt a bájitallal, melyet a kentaur adományozott romlására. Likhas tehát, aki ezekről nem tudott, elvitte a ruhát az áldozathoz; miután pedig Héraklés magára öltötte a bedörzsölt khitónt, és amikor a rothasztó bájital ereje rövidesen hatott, a legnagyobb balsorsba zuhant. Mivel ugyanis a seb már magába fogadta volt a kígyóból származó mérget, és ezáltal a khitón forróságával kikezdte a test húsát, Héraklés, miután nagyon szenvedni kezdett, megölte Likhast, aki a szolgálatot elvégezte, miután pedig a tábort feloszlatta, elment Trakhisba. Mivel viszont mindig jobban gyötörte a betegség, elküldte Delphoiba Likymniost és Iolaost, hogy majd kérdezzék meg Apollónt, mit kell tenni a betegséggel kapcsolatban, Déianeira pedig megdöbbenve Héraklés balsorsának nagyságától és felfedezve önmagában a hibát akasztással vetett véget életének. (u.o. 38. 1. 3.)

(Héraklés) Magával vitte Déianeirát is. Amikor az Euénos folyóhoz értek, a parton ott találták Nessos kentaurt, aki fizetség ellenében átszállította az utasokat a túlsó partra. Azt állította, hogy becsületességéért kapta ezt a tisztséget az istenektől. Héraklés maga kelt át a folyón, Déianeirát azonban rábízta Nessosra, hogy fizetség fejében vigye át a túlsó partra. Nessos át is vitte, útközben azonban erőszakoskodni kezdett vele. Déianeira felsikoltott, Héraklés pedig a sikoly hallatára nyilával keresztüllőtte a vízből felbukkanó Nessos szívét. A haldokló kentaur magához hívta Déianeirát, és megsúgta neki, hogy ha szerelmi varázsszerre van szüksége Héraklésszel szemben, az ő földre lövellt ondóját vegyítse össze a sebéből kiömlő vérrel. Déianeira megfogadta a tanácsot, és magánál őrizte a varázsszert. (pseudo-Apollodóros II. 7. 6. ford.: Horváth Judit)

(Héraklés)...kifosztotta a várost, és Iolét hadizsákmányul magával vitte. Ezután az euboiai Kénaion-foknál kötött ki, ahol oltárt emelt a kénaioni Zeusnak. Áldozatot kívánt bemutatni, ezért Likhas nevű hírnökét hazaküldte Trakhisba, hogy hozzon neki díszes öltözetet. Déianeira a hírnöktől értesült az Iolé-történetről, és mivel attól tartott, hogy Iolét jobban fogja kedvelni Héraklés, bekente az inget Nessos kifolyt vérével – az állítólagos szerelmi varázsszerrel. Héraklés felöltötte az inget, és hozzálátott az áldozat bemutatásához. Az ing azonban átmelegedett, és a hüdra mérge marni kezdte Héraklés bőrét. Héraklés ekkor a lábánál fogva a magasba emelte Likhast és letaszította a szirtfokról. . . Tépte volna le az inget, ám az szinte hozzánőtt a testéhez, úgyhogy az inggel együtt a húsa is levált. Végül a szenvedéstől elgyötört Héraklést hajón Trakhisba szállították. Déianeira, amikor hírét vette a történteknek, felakasztotta magát... (u.o. II. 7. 7.) 

Mások pedig azt hiszik, hogy Nessost, aki az Euénosnál révészkedett, Héraklés megsebezte ugyan, ámde nem halt meg, legalábbis nem azonnal, hanem elmenekült erre a földre (ozolisi Lokrisba – a ford. ), és ahogy meghalt, el is rothadt temetetlenül, és megtöltötte az itteni levegőt rossz szagú bűzzel. (ozó=bűzlik, osmé=bűz – a fordító)

(Pausanias: Görögország leírása X. 38. 2. ford.: Uhrman Iván)
 

 
Chat
Csevegj másokkal,ha van kedved.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Menü 2
 
Idő & Dátum
 
Üdvözöllek
 
Névnapok
 
Linkek (1)
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre