Lid�rc

r�gibb alakjai lederc, lidroc, lidr�c (?), lid�rc (?), lidv�rc, l�d�rc (Nyelvt�rt. Sz�t�r); t�jsz�l�siak: ludv�rc, lodov�rc, lucv�r.

Az �rdy-K�dex k�t hely�nek (504. �s 638.) tanus�ga szerint egyik legr�gibb kelet� �rtelme «pokolbeli szellem» «gonosz l�lek» maga az «�rd�g» valamely megtestes�l�s�ben (igy P�zm�nyn�l, Kalauz 181); Geleji Katon�n�l (V�lts�g titka, II. 1261) a «t�nd�r» s «kis�rtet» szavakkal rokon�rtelm�. R�gibb sz�t�rainkban (els� sorban Calepinus Magyar tolm�cs�n�l, kit a k�s�bbiek e r�szben k�vetnek) «az betegs�g az, kit a magyarok hamis v�leked�sb�l lidv�rcnek h�nak», az ephialtes, majd al�bb az incubus, teh�t az u. n. boszork�nynyom�s,illet�leg az ennek ok�ul k�pzelt d�mon egyen�rt�k�je. Melius P�tern�l (Szt. J�nos jelen�s�nek magyar�zatja, 1568) «f�kly�k vagy lid�rcek, aki al� esik az �gb�l mint egy csillag!»; teh�t «meteor» (?); ugyanez Zrinyi Mikl�sn�l (Kazinczy F. kiad. II. 89): Gy�ngy�sin�l (kem�ny J�nos, 426) pedig m�r egyik ma is k�zkelet� �rtelm�ben a. m. «bolyg� t�z» (ignis fatuus). �jabb n�pnyelvi adal�kok, valamint r�gibb boszork�nyperek vallom�sai szerint is (Nyelv�r V. 157) «olyan form�ju mad�r, mint iromba (tarka) ty�k». (V. �. Ipolyi, Magyar mythologia, 230.) Moln�r A. Sz�t�r�ban (1707) egyenesen a «boszork�ny» szinonim�ja is, ami ugy �rthet�, hogy e sz� meg n�la m�sutt a srix, lamia �s lemur egyen�rt�k�je. Minthoegy ez ut�bbiak a r�gi r�mai n�phitben hazaj�r� s�ri szellemeket, r�m�tget� kis�rteteket, a strix pedig (a vele egy t�b�l sz�rmaz� striga-val egy�tt) k�l�n�sen fojtogat� d�mont jelentett: a f�ntiekkel egybevetve a L. sz� alap�rtelm��l az a vampir-f�le l�ny tetszik ki, amely legink�bb mint az alv�kat h�borgat� incubus (illet�leg succuba, gonoszabb alakj�ban int fojtogat�, s�t az alv�nak v�r�g is kisz�v�, majd egy�ltal�n «bolyg�» l�lek szerepel. S�ri szellemre vall a L. «kincs�rz�» d�mon jelent�se is, amelyben szint�n el�g n�pszer�; ett�l pedig csak egy hajsz�l v�lasztja el a «kincsszerz�» talizm�nt, amilyen�l az ol�h spiritus-sal egytestv�r L. mint «spiritus familiaris» szerepel. Ez ut�bbi szerep�t rendesen ty�k (csirke) alakj�ban viseli s megint a boszork�nys�g k�r�be vezet vissza, ahov� «strix», «vampir» �s «incubus» (succuba) jelent�sei is utalj�k. Ez�rt v�li T�th B�la (Sz�jrul sz�jra, 1895. 10-13) igen helyesen, hogy K�nyves K�lm�n kir�lyunk ama hires t�rv�nycikke, amely szerint «de strigis, quae non sunt, nulla quaestio fiat» j�l magyarul a. m. «a lid�rcek (vagyis ama fojtogat�, v�rsz�v� vampirf�le l�nyek) ellen, minthogy nincsenek, semminem� kereset ne legyen».

K�nnyen �rthet� azonban, hogy e striga-kat, minthogy amugy is k�zel j�rt a re�juk vonatkoz� �- �s k�z�pkori n�phit a boszork�nyokr�l elterjedt hiedelmekhez, ennek alapj�n magukkal a boszork�nyokkal t�vesztett�k �ssze. M�r a L. sz� «vampir»-jelent�se is el�gg� k�zel�be visz ama feltev�snek, melyet Edelspacher bizony�tgatott igen nagy elme�llel (Nyelv�r V. 151-159), hogy t. i. maga e sz� is (a t�le vajmi t�vol �ll�nak tetsz� denev�r �s vampir szavakkal egy�tt) a g�r�g nuctopteroV (sz� szerint a. m. «�ji sz�rnyas») szl�v r�ven val� sz�rmaz�ka. A f�bb k�zbens� alakok Edelspacher szerint netopir, ladobirec �s ebb�l lodov�rc �s ludv�rc voln�nak. E feltev�st�l elt�r�leg Borovszky Samu a L. sz�t az �-feln�met hliodarsazo (?) k�lcs�nv�tel�nek tartja, mely (minthogy a hliodarsaz �llatalakokk� val� �tv�ltoz�st jelent eredetileg) nigromantikus, b�b�jos, szemf�nyveszt� �rtelemmel birna. Ugy az els�, mint a m�sodik sz�rmaztat�snak az a gyeng�je, hogy a k�zbens� alakok r�szben csak felt�telezettek. A L.-re vonatkoz� n�phiedelmeket meglehet�s teljesen egybe�ll�tja Ipolyi, Magy. myth. 228-232. l., ahol (232) e babon�s k�pzet egy csall�k�zi t�jsz�l�si nev�t is feljegyzi. Ez az iglic v. ihlic, melyet Szil�dy �ron (Akad. �rtek. a nyelv �s sz�pt. k�r�b�l II. 10. l.) az igric-vel egy�tt a latin ignis sz�rmaz�k�nak tart. (Nem t�vesztend� s�sze ez igric a «jongleur» jelent�s�, eg�szen ugyanily hangz�su sz�val).