A srknyok szaporodsa
r:Aciv 2004.10.22. 16:52
A hmek prviadala a nstnyrt ...
A hmek prviadala a nstnyrt Az ilyen harcok gyakran vgzdhetnek az egyik fl pusztulsval, akr az letk rn is kzdenek. Mieltt a harc kezdett venn, mindegyikk kivlaszt egy magas pontot. Kt lbra emelkednek, hogy minl hatalmasabbnak s ersebbnek ltszdjanak. Nhny percig mlyen egyms szembe nznek mlyen, aztn hirtelen szrnycsapssal egymsnak rontanak. Leginkbb a replsben akarjk fllmlni a msikat. Leggyakoribb formk a duplaszalt, orszs, zuhanrepls. Kzben slyos sebeket ejtenek egymson, les karmaikkal s fogaikkal. Rvid idn bell azonban leszllnak kivlasztott helykre , ert gyjteni a tzharchoz. Hamarosan felszllnak s hatalmas lngokkal kergetik egymst. Itt sokszor az van elnyben, aki jobban ki tud trni a szikrk ell. Ez addig folytatdik, mg az egyik fl fel nem adja, vagy belepusztul. A tojs A fldi srknyok csak az esõs vszakban przanak, amikor Afrika s zsia sivatagjait virgszõnyeg fedi. Ilyenkor a hmek a nõstny krl gylekeznek, aki nekifog a nszreplsnek. Br a nõstnyek termetesebbek a hmeknl, a levegõben igen frgn mozognak; amikor a nõstny felszkken a magasba, a hmek csodlatos "lgibalettet" bemutatva kvetik. A legkitartbb hmnek sikerl elkapnia, ha kivrja, amikor a nõstny teljes szlessgben kitrja a szrnyt. Akkor a szdtõ magassgban ltrejn az egyesls. A hm kedvesnek hasa al siklik, s szrnyaival, karmaival tleli. gy sszekapaszkodva hirtelen a fld fel fordulnak. Csupn a felszntõl nhny mternyire vlnak szt, hogy szrnyukat kiterjesztve landoljanak. A nszrepls utn visszavonulnak a sivatag legmlyre, ahol a hm fszket kszt a meleg, nedves homokban. A nõstny ebbe rakja a strucchoz hasonl nagysg tojst, ami klns mdon zld s szrke foltos. Ettõl fogva nem trõdik a tojsval, az apra hagyja az õrizett, aki melegen tartja, gy a hja megkemnyedik. A nõstny visszatr arra a helyre, ahol a hmek vrnak r, s az egsz przsi ceremnia kezdõdik ellrõl.
 A nszrepls mindaddig ismtlõdik, amg minden hmnek lesz egy tojsa, jllehet egy alkalommal csak egyetlen nõstny fog kikelni, mert csak az elsõ tojs tartalmaz nõstny embrit. Ahogy mlnak a napok, a homok nedvessgtartalma megvltozik, s fennll a veszlye, hogy a tojsnak nem lesz ideje megfelelõkppen megkemnyedni. gy mûkdik a termszetes kivlasztds, s ezrt van, hogy az elsõ nszreplseken azok a hmek vesznek rszt, akik mr proztak. Amikor a tojs megfelelõkppen megkemnyedett, s kszen ll a kikelsre, az apa megfelelõbb helyre szlltja, rendszerint a mrskelt ghajlat mediterrn erdõsgekbe, ahol knnyebb tpllkot szerezni. ltalban egy gdrben vagy egy kisebb barlangban helyezi el, ahol a ragadozk nem frhetnek hozz, s a bejratot eltakarja, csak apr nylst hagy rajta. A srkny, mihelyt biztonsgos helyet tall a tojsnak, otthagyja azt, s sosem vadszik a rejtekhely kzelben, nehogy felhvja r a figyelmet. Mindazonltal szemmel tartja a krnyket, nagy magassgban nha elrepl felette, hogy lssa, minden rendben van-e. A srkny kicsinye A fldi srkny kicsinyt igen knnyû sszetveszteni a nagy gykokkal, amik szintn igen elterjedtek Eurpban. A frissen kikelt srknyfika alig hatvan centimter hossz, s szrnya mg a szrnyzacskban lapul, s elsõ pillantsra gykfoltnak ltszik. A srknyfika farka nem kerek keresztmetszetû, s ha megfogjk, kptelen elhullatni, mint a hllõk. Viszonylag nagy mretnek s frgesgnek ksznhetõen knnyedn elmenekl a ragadozk, mint pldul a rka, a borz, s a klnbzõ ragadoz madarak elõl, akik egybknt felfalnk. Hat-nyolc hnap elteltvel akkorra nõ, mint egy nagyobb kutya, s knnyen megbirkzik akr egy farkassal is. Rkval s hegyi kecskvel tpllkozik, de elkapja az elkborolt birkkat s borjakat is, de csak mdjval, nehogy az emberek a nyomra bukkanjanak. Ez a viselkeds sztns az ifj srknyok esetben, akiknek az intelligencija mg nem fejlõdtt ki. jszakai letmdja, flnksge miatt letnek ebben a peridusban igen nehz megfigyelni a fiatal srknyt. Amikor gy kt ves korban a serdlõkorba lp, apja felhagy a felgyelettel, s az ifj teljesen magra marad. A serdlõkor srkny mr figyelemre mlt mretû, emiatt nehezen tudja lczni magt.
 Krlbell ez idõ tjt kezd kibomlani a szrnya, s egyre nyilvnvalbb vlik a fajra oly jellemzõ ravaszsga. Veleszletett latin tudsa tovbb fejlõdik, s megtanulja a lakhelyre jellemzõ idimkat, megtanul vadszni, s a birkanyjtl az emberekig mindent felfal. Serdlõkornak a korai veiben a srkny bszke harcos, s esze gban sincs kltszettel meg mgival foglalkozni. Mg nincs sajt lakhelye, s mg nem ll ms srkny szolglatban, de drgakõ-szeretete mr kifejlõdtt, s elkezdi gyûjteni az rtkes kveket, amiket fekhelyl hasznl, vagy lgy hasra ragasztja pncl gyannt. Amikor elri a ngyves kort, a Srkny Atya udvarba repl, ahol nhny esztendõt azzal tlt, hogy megtanulja a srknyok trsadalmi szoksait. Ekkor vezetik be a mûvszetekbe s a mgiba. Amikor ez a peridus is vget r, megkapja titkos nevt, s letelepedik. Vagy nll lesz, vagy bell aprdnak egy idõsebb srkny mell, aki a szrnyai al veszi. Ekkor mg nem ivarrett.

|