...Valahol a F�ldk�zi-tengeren siklik egy g�lya. A leg�nys�g sz�m�ra teljes a cs�nd: f�l�k viasszal bet�mve. Nem hallj�k �rbochoz k�t�tt kapit�nyuk k�ny�rg�s�t, hogy oldozz�k f�l, nem hallj�k a csod�latos tengeri l�nyek cs�b�t� dal�t sem. Ez a dal vonzza a kapit�nyt, Od�sszeuszt, aki egyed�l �li t�l, hogy hallotta a szir�nek �nek�t...

A tengereket �s a sz�razf�ld tavait, foly�it ben�pes�t� f�l-emberek - legyenek n�k vagy f�rfiak - az�ta foglalkoztatj�k az ember k�pzelet�t, ami�ta el�sz�r mer�szkedett li a tengerek ny�lt viz�re. A sell�ket nagyon hossz� ideig ugyanolyan l�tez� �l�l�nynek tekintett�k, mint p�ld�ul a rep�l� halakat.

A sell�-folkr�l �si �s szerte�gaz�: kult�r�kon, kontinenseken, �vsz�zadokon �vel �t. Ebb�l k�vetkezik, hogy a tengeri emberekr�l �s szok�saikr�l sz�l� t�rt�netek is �t meg �tsz�vik a k�pzelet tartom�nyait. Sokf�le nev�k van: szir�n, sell�, v�zit�nd�r, hable�ny, naj�d, triton, tengeri nimfa, nereida vagy n�reisz. A mes�k m�g enn�l is t�bbf�l�k: n�melyek gyeng�d, j�sz�v� teremt�sekr�l sz�lnak, akik csak meg akart�k mutatni kedeves�knek a m�lys�g var�zslatos vil�g�t, m�sok gonosz, tengeri sz�rnyekr�l, akik �zekre szaggatj�k a v�zbe f�ltakat. Voltak csillog� aranyhaj� sell�k, �s voltak hable�nyok z�ldesk�k hajkoron�val, �les fogakkal.

Az egy�b n�pmesei alakokhoz hasonl�an a tengeri n�pek k�l�nb�z� v�lfajai k�l�nf�le tulajdons�gokkal �s lakhellyel rendelkeznek, de van n�h�ny von�s, amelyet a sell�kkel szinte mindig kapcsolatba hozunk. A cs�bos k�lsej�, egyik kez�ben t�kr�t, a m�sikban f�s�t tart�, f�lig n�, f�lig haltest� l�ny nagyon sok vari�ci�ra ad lehet�s�get, b�r a legt�bb m�v�szi megjelen�sben a n�i fels�testet der�kban vagy cs�p�ben v�ltja fel a kecsesen elkeskenyed� pikkelyes halfarok. De itt azt�n v�get is �r az egyformas�g: �br�zoltak m�r sell�t foltos makr�lafarokkal, v�zszintes delfinfarokkal, izmos angolnafarokkal; n�melyik derek�t szoknyaszer�en elrendezett uszonyok �vezt�k, m�sok ink�bb k�gy�szer�ek voltak. L�nyeg�ben v�ve azonban eg�sz test�k ny�lt v�zi cs�b�t�sra �s gyors menek�l�sre termett - lelk�k azonban nics. A hagyom�ny szerint egy hable�ny csak akkor nyerhet emberi lelket, ha feles�g�l megy egy f�ldi haland�hoz. Sok besz�mol� sz�l az ilyen kevert h�zass�gokr�l - vagy meg nem val�sult pr�b�lkoz�sokr�l - a dr�ma- �s balettirodalom Udin�j�t�l kezdve Hans Christian Andersen Kis hable�ny�ig.

A sell� hangja legal�bb annyira ig�z�, mint sz�ps�ge. A szir�nek b�v�s dala a legend�k szerint haj�sokat csalt z�tonyra, tenger�szeket sodort a v�zbe f�ltak birodalm�ba. Jellegzetes fordulat a n�pmes�kben, amikor a v�zit�nd�r vagy hable�ny mag�val r�ntja a h�st a m�lybe.

A legend�k gyakran �sszekeverednek, egym�sba fon�dnak, ez�rt nagyon neh�z �ket nyomon k�vetni, b�r eredet�k kimutathat�. �gy van ez a sell�k eset�ben is. Az els� �s val�sz�n�leg Oannes babiloni halember-isten volt. A legkor�bbi �br�zol�sokon a j�indulat� Oannes emberi alak, halfej form�j� fejd�sszel, �s hossz� halb�r pal�sttal. Oannes n�i megfelel�je Atargatis, a sz�rek, a filiszteusok �s izraelit�k holdistenn�je, aki Derceto n�ven isismert, mint a legels� halistenn�. Lukainosz g�r�g �r� az i. sz. II. sz�zadban egy f�n�ciai rajz nyom�n �gy �rta le �t, mint akinek fels� r�sze n�, de der�kt�l lefel� halfarka van. Mint Holdistenn�, Atargatis sok tulajdons�ggal gazdag�totta a hal-istens�g k�p�t. Hozz� kapcsol�dott az �jszaka titokzatoss�ga �s a v�ltoz� holdf�zisok, majd k�s�bb a cs�ber�, a hi�s�g, a sz�ps�g, a kegyetlens�g �s az el�rhetetlen szerelem fogalma is. Ezeket a von�sokat a k�s�bbi sell�k is t�kr�zik.

�ltal�nosan elfogadott n�zet, hogy Atargatis volt az el�dje Aphrodit� g�r�g istenn�nek is, aki tengeri kagyl� h�j�ban emelkedett ki a habokb�l. Nem csak a tengerb�l-sz�let�s mot�vuma rokon�tja persze Aphrodit�-V�nuszt a sell�kkel, hanem veszedelmes sz�ps�ge is.

A mondabeli g�r�g alakok egy csoportja, a szir�nek� ugyancsak hozz�j�rult a sell� protot�pus�nak kialakul�s�hoz. Az i. e. V. dz�zadb�l r�nk maradt v�z�k mad�rszer�, karommal �s cs�rrel rendelkez�, de asszonyfej� l�nyekk�nt �br�zolt�k a szir�neket. Hal�los �nek�k a tenger�szeket csalogatta pusztul�sba. A g�r�g mitol�gia szerint csup�n Orfeusznak ( �s tarsainak), valamint Od�sszeusznak siker�lt megmenek�lnie mindazok k�z�l, akik hallott�k a szir�nek �nek�t. A legend�s dalnok, orfeusz n�luk is szebben �nekelt, ez�rt mindenki ink�bb �t hallgatta; Od�sszeusz pedig odak�t�ztette mag�t haj�j�nak �rbocr�dj�hoz, miut�n t�rsai f�l�t viasszal bet�mte, hogy azok, tudom�st sem v�ve a szir�nekr�l, tov�bb evezzenek. �gy azt�n Od�sszeusz, b�r pokolian k�nl�dott, hiszen cs�b�totta az �nek, megmenek�lt: nem tudta elszak�tani a k�tel�keit.

A sz�jhagyom�gy a szir�neket a k�sei �kort�l kezdve egyre ink�bb tengeri l�nyeknek tekintette. Lak�hely�k az �ce�n lett, �s lassan k�lsej�kben is halform�j�v� v�ltak: olyannyira, hogy manaps�g a szir�n �s a sell� fogalma m�r egybeolvadt. Mindenesetre ez az �talakul�s �vsz�zadokig tartott; a szir�nek sok�ig tollas �s uszonyos l�nyek voltak egyszerre. De mindv�gig �gy tartott�k �ket sz�mon, mint akinek ellen�llhatatlan �neke pusztul�sba d�nti a legb�trabb tenger�szt is.

M�g a szir�n eleve m�tikus alak volt, a sell�t az �kori tud�sok sok�ig val�di l�nynek tekintett�k. Az id�sebb Pliniusn�l tal�lkozunk el�sz�r r�szletes le�r�s�val. Nagyszab�s� m�v�ben, a Naturalis historiae libriben (Term�szett�rt�net), amely az i. sz. I. sz�zadban jelent meg, a k�vetkez�ket �rja: "Ami pedig a sell�ket illeti, akiket nereid�knak is neveznek, nem k�pzelet sz�l�ttei: mert ahogy megrajzolj�k �ket, olyanok val�j�ban: pikkelyek fedik test�knek m�g azt a r�sz�t is, amely emberi form�j�."

A kereszt�nys�g el�tti kor sell�-szir�njei fokozatosan be�p�ltek az egyh�z jelk�prendszer�be - az �rd�g oldal�n: halfark� asszonyform�j� alakok tekeredtek k�s�rt�en a templomok oszlopaira �s vetettek cs�bos pillant�sokat a t�velyg� hiv�kre a faragott d�szekr�l. �k jelk�pezt�k t�bbek k�z�tt a kereszt�ny l�lek elk�rhoz�s�t; m�g az Od�sszeusz �s a szir�nek eredetileg eg�szen m�st p�ld�z� t�rt�nete is n�pszer� erk�lcsi alleg�ri�v� v�ltozott. Alexandriai Clement P�ldabesz�dek a pog�nyokhoz c�m� m�v�ben el�gg� der�maian �gy fogalmazott: "Ne engedd, hogy egy asszony, lebeg� usz�lyban, kiford�tson �nedb�l, hagyd ott �nek�t, mert a hal�l szolg�ja; er�s�tsd meg lelked, s legy�z�d a roml�st!"

Ilyenform�n voltak�pp az egyh�z volt az, amely a hable�nyok m�tosz�t �bren tartotta a nagy felfedez�sek kor�ban, amikor is az els� tengeri utakr�l visszat�r� haj�sok sorra hozt�k a sell�kkel val� tal�lkoz�sok h�r�t. (Nem csoda: l�thattal �pp el�g val�di csodal�nyt, azaz ismeretlen tengeri �llatot). M�g Kolombusz is eml�ti �ket 1492. �vi utaz�s�r�l sz�l� besz�mol�j�ban. Ezt �rja egyik tenger�sz�r�l: "H�rom sell�t l�tott, akik magasan kiemelkedtek a v�zb�l, de nem voltak olyan sz�pek, mint a festm�nyeken, b�r k�ts�gtelen, hogy n�mileg emberhez hasonlatosak az arcvon�saik."

A term�szettud�sok �s tenger�szkapit�nyok besz�mol�i azonban mindig is elt�rtek a m�v�szek �ltal meg�lmodott k�lt�i k�pt�l. Hasonl�tsuk csak �ssze azt az "�des lehelet�", sz�ps�ges hable�nyt, akir�l Shakespeare a Szentiv�n�ji �lomban �rt, az 1700-as �vek elej�nek term�szettudom�nyos le�r�saiban szerepl� amboinai sell�vel. J�llehet ez ut�bbit is felruh�zz�k egzotikus von�sokkal, m�gis �gy besz�lnek r�la, mint sz�rnyr�l. Samuel Fallours 1717-ben k�sz�lt sz�nes rajza szerint z�ldes t�nus�, r�zsz�n b�re volt a cs�p�je k�r�l uszonyokkal, valamint k�k farka, amely kecses uszonyban v�gz�d�tt �s k�z�pen cs�k h�z�dott v�gig. A na�v rajz egy�ltal�n nem tg�kr�zi a jelent�sben le�rtakat: Amboina tartom�nyban a Born�-parton szir�nhez hasonl� sz�rnyet fogtak. Hossz�s�ga 59 h�velyk (m�sf�l m�ter) volt, ar�nyai az angoln��nak feleltnek meg. V�zzel teli k�dban n�gy napig �s h�t �r�ig maradt �letben a sz�razf�ld�n. Id�r�l id�re eg�rcincog�sszer� hangokat hallatott. Nem evett semmit, noha kishalakat, kagyl�kat, r�kokat, stb. k�n�ltak neki. Elpusztul�sa ut�n a k�dban a macsk��hoz hasonl� �r�l�ket tal�ltak..

El�gg� hihetetlen, hogy ez a szerencs�tlen, k�dban tartott, cincog� hangokat hallat� termtm�ny ugyanannak a fajnak a k�pvisel�je legyen, akit Shekaspeare Oberon szavaival �gy vet�t el�nk:

S hall�k egy cselle h�t�n hable�nyt,
Ki olyan �des dallamot lehelt,
Hogy a b�sz tenger ny�jas l�n dal�ra,
S t�bb csillag �r�lten rohant le, hogy
A hable�ny zen�j�t hallja...

A k�ltem�nyek �s a szemtan� besz�mol�i k�z�tti ellentmond�sra egyre ink�bb felfigyelt a felvil�gosod�s embere. Amikor Erik Pontoppidan Norv�gia term�szetrajza c�m� munk�j�ban a sell�k fajt�j�nak meghat�roz�s�hoz �rkezett, a sell�-folkr�l nagyr�sz�t mint mesebesz�det elvetette. Panaszkodott azokra, akik �sszet�vesztik a fant�zi�t a tudom�nyos megfigyel�ssel, �s azt �ll�totta, hogy ha a sell�t dallamos hanggal ruh�zz�k fel, �s azt mondj�k, hogy csod�san �nekel, �rthet�, hogy kev�s j�zanul gondolkod� ember ad hitelt ilyen k�ptelens�gnek; s�t mi t�bb, k�ts�gbe vonja az ilyen termtm�ny l�tez�s�t is. Miut�n azonban ezt lesz�gezte, nyolc oldalon kereszt�l r�szletezi a hable�nyok, sell�k "val�di" tudom�nyos le�r�s�t.

A XIX. sz�zad k�zep�re a Vikt�ria kori London egyik f� l�tv�nyoss�ga a kit�m�tt sell� lett. A mutatv�nyosok ezeket a - �ltal�ban majomb�l �s halb�l �sszetoldozott - p�ld�nyokat jap�n hal�szokt�l v�s�rolt�k. Mindegyiknak reg�nyes t�rt�nete volt, �s n�ha t�bb ezer font�rt cser�ltek gazd�t.

Az eff�le kit�m�tt kuri�zumok k�z�l a legn�pszer�bb az �gynevezett fidzsi sell� volt, melyet el�sz�r egy londoni k�v�h�zban mutogattak, majd 1842-ben Barnum amerikai mutatv�nyos vitte �t a tengerent�lra. A broadway-i sell�-show akkora sikert aratott, hogy Barnum, New York-i American Museum�ba is beker�lt, ahol majdnem h�romszoros�ra n�velte a m�zeum bev�tel�t a ki�ll�t�s els� h�napjaiban.

Persze nem mindeen Vikt�ria-kori sell�t sorolunk v�s�ri kacatok k�z�; akadtak hable�nyok sz�p sz�mmal a k�z�m�v�szetben �s az uirodalomban is. A hable�nyok ellen�llhatatlan, de eleve kudarcra �t�lt szerelm�nek t�m�ja nagy hat�ssal volt a XIX. sz�zad romantikusaira. Ez, valamint a n�pm�v�szet ir�nti �ltal�nos �rdekl�d�s �s a preraffaelit�knak a klasszikus sz�ps�g ir�nti v�gyakoz�sa nagyban hozz�j�rult a modern sell� k�p�nek kialak�t�s�hoz - a ront� sz�ps�gt�l a megind�t� �rtatlans�gig. Megtal�lhat�k k�z�tt�k Herbert Draper �s John William Waterhouse epeked� cs�b�t�i, �s Arnold B�cklin f�lemberei egyar�nt. Tennyson versekbe foglalta a tenger n�p�t, m�g Edward Burne-Jones a William MOrris kiterjesztett�k ezt a divatot a tap�t�kra is, s�t a szecesszi� kor�t�l kezdve az olyan h�tk�znapi t�rgyakr�l, mint a hamutart�k vagy a levesest�lak, ugyancsak sell�k tekintettek az emberre.

J�szerivewl nincs a vil�gnak olyan orsz�ga, ahol a hable�nylegenda valamilyen form�ban ne szereplne a n�phagyom�nyban. Ez a makacs �letk�pess�g arra utal, hogy kell legyen valamennyi val�s�gtartalma, esetleg egy �llat, amely messzir�l sell�szer�nek t�nik. T�bb lehet�s�g is k�n�lja mag�t: a Sierre rendhez tartoz� tengeri tehenek, bele�rtve a manat�kat �s a dugongokat, no meg term�szetesen a k�l�nb�z� f�kafajokat.

Igaz ugyan, hogy ezek az �llatok aligha tudn�nak �ppen a sz�ps�g�kkel roml�sba csalni egy haj�t vagy ak�r csak egy hossz� ideje tengeren tart�zkod� haj�st is, bizonyos tulajdons�gaik m�gis sell�szer�ek. A majdnem teljesen sz�rtelen manat� p�ld�ul valamivel nagyobb, mint az ember, de a n�st�nyek fels�, uszonyszer� v�gtagjain�l l�v�, kit�remked� eml�k nagyj�b�l �gy helyezkednek el, mint a n�kn�l. A manat�nak nincs t�bb v�gtagja; henger alak� teste v�zszintes farokban v�gz�dik. A dugong alakra hasonl�t a manat�hoz. Orm�ny�t szertesz�t �ll� sz�r bor�tja �s �ll�t�lag a v�zb�l f�lig kiemelkedve szoptatja fels� uszony�ban tartott kicsiny�t. Ezek az �llatok val�ban szolg�lhattak alapul n�h�ny sell��szlel�shez olyan tengereken, ahol a dugongok �s a manat�k el�szerettel tany�znak.

A hideg, illetve m�rs�kelt �g�vi vizeken el�fordul� tekint�lyes �szlel�seket pedig tal�n a F�ld�n �l� harmincn�gy f�kafaj valamelyik�vel lehet megmagyar�zni. A fels� v�gtagokhoz �s az elkeskenyed� testhez a f�k�kn�l m�g hozz�j�rulnak a kedves, kiv�ncsi szemek; ezeknek az �llatoknak a mozg�sa �s a testtart�sa is hasonl�t az �ll�t�lagos sell�k�hez. Tenger�szek gyakra eml�tett�k, hogy t�volr�l n�zve a v�zen a f�ka mennyire hasonl�t az emberhez. M�g mostans�g is elhangzik egy-egy, l�that�an komolyan vett besz�mol�k arr�l, hogy a vil�g valamely t�voli pontj�n hable�nyokat l�ttak. De �g�sz�ben v�ve korunk sell�i a folkr�l, a m�v�szet �s kriptozool�gia vil�g�ba tartoznak.