A h�mek p�rviadala a n�st�ny�rt Az ilyen harcok gyakran v�gz�dhetnek az egyik f�l pusztul�s�val, ak�r az �let�k �r�n is k�zdenek. Miel�tt a harc kezdet�t venn�, mindegyik�k kiv�laszt egy magas pontot. K�t l�bra emelkednek, hogy min�l hatalmasabbnak �s er�sebbnek l�tsz�djanak. N�h�ny percig m�lyen egym�s szem�be n�znek m�lyen, azt�n hirtelen sz�rnycsap�ssal egym�snak rontanak. Legink�bb a rep�l�sben akarj�k f�l�lm�lni a m�sikat. Leggyakoribb form�k a duplaszalt�, ors�z�s, zuhan�rep�l�s. K�zben s�lyos sebeket ejtenek egym�son, �les karmaikkal �s fogaikkal. R�vid id�n bel�l azonban lesz�llnak kiv�lasztott hely�kre , er�t gy�jteni a t�zharchoz. Hamarosan felsz�llnak �s hatalmas l�ngokkal kergetik egym�st. Itt sokszor az van el�nyben, aki jobban ki tud t�rni a szikr�k el�l. Ez addig folytat�dik, m�g az egyik f�l fel nem adja, vagy belepusztul. A toj�s A f�ldi s�rk�nyok csak az esõs �vszakban p�rzanak, amikor Afrika �s �zsia sivatagjait vir�gszõnyeg fedi. Ilyenkor a h�mek a nõst�ny k�r�l gy�lekeznek, aki nekifog a n�szrep�l�snek. B�r a nõst�nyek termetesebbek a h�mekn�l, a levegõben igen f�rg�n mozognak; amikor a nõst�ny felsz�kken a magasba, a h�mek csod�latos "l�gibalettet" bemutatva k�vetik. A legkitart�bb h�mnek siker�l elkapnia, ha kiv�rja, amikor a nõst�ny teljes sz�less�g�ben kit�rja a sz�rny�t. Akkor a sz�d�tõ magass�gban l�trej�n az egyes�l�s. A h�m kedves�nek hasa al� siklik, �s sz�rnyaival, karmaival �t�leli. �gy �sszekapaszkodva hirtelen a f�ld fel� fordulnak. Csup�n a felsz�ntõl n�h�ny m�ternyire v�lnak sz�t, hogy sz�rnyukat kiterjesztve landoljanak. A n�szrep�l�s ut�n visszavonulnak a sivatag legm�ly�re, ahol a h�m f�szket k�sz�t a meleg, nedves homokban. A nõst�ny ebbe rakja a strucc�hoz hasonl� nagys�g� toj�s�t, ami k�l�n�s m�don z�ld �s sz�rke foltos. Ettõl fogva nem t�rõdik a toj�s�val, az ap�ra hagyja az õrizet�t, aki melegen tartja, �gy a h�ja megkem�nyedik. A nõst�ny visszat�r arra a helyre, ahol a h�mek v�rnak r�, �s az eg�sz p�rz�si cerem�nia kezdõdik el�lrõl.

A n�szrep�l�s mindaddig ism�tlõdik, am�g minden h�mnek lesz egy toj�sa, j�llehet egy alkalommal csak egyetlen nõst�ny fog kikelni, mert csak az elsõ toj�s tartalmaz nõst�ny embri�t. Ahogy m�lnak a napok, a homok nedvess�gtartalma megv�ltozik, s fenn�ll a vesz�lye, hogy a toj�snak nem lesz ideje megfelelõk�ppen megkem�nyedni. �gy mûk�dik a term�szetes kiv�laszt�d�s, �s ez�rt van, hogy az elsõ n�szrep�l�seken azok a h�mek vesznek r�szt, akik m�r p�roztak. Amikor a toj�s megfelelõk�ppen megkem�nyedett, �s k�szen �ll a kikel�sre, az apa megfelelõbb helyre sz�ll�tja, rendszerint a m�rs�kelt �ghajlat� mediterr�n erdõs�gekbe, ahol k�nnyebb t�pl�l�kot szerezni. �ltal�ban egy g�d�rben vagy egy kisebb barlangban helyezi el, ahol a ragadoz�k nem f�rhetnek hozz�, �s a bej�ratot eltakarja, csak apr� ny�l�st hagy rajta. A s�rk�ny, mihelyt biztons�gos helyet tal�l a toj�snak, otthagyja azt, �s sosem vad�szik a rejtekhely k�zel�ben, nehogy felh�vja r� a figyelmet. Mindazon�ltal szemmel tartja a k�rny�ket, nagy magass�gban n�ha elrep�l felette, hogy l�ssa, minden rendben van-e. A s�rk�ny kicsinye A f�ldi s�rk�ny kicsiny�t igen k�nnyû �sszet�veszteni a nagy gy�kokkal, amik szint�n igen elterjedtek Eur�p�ban. A frissen kikelt s�rk�nyfi�ka alig hatvan centim�ter hossz�, �s sz�rnya m�g a sz�rnyzacsk�ban lapul, s elsõ pillant�sra gy�kfoltnak l�tszik. A s�rk�nyfi�ka farka nem kerek keresztmetszetû, �s ha megfogj�k, k�ptelen elhullatni, mint a h�llõk. Viszonylag nagy m�ret�nek �s f�rges�g�nek k�sz�nhetõen k�nnyed�n elmenek�l a ragadoz�k, mint p�ld�ul a r�ka, a borz, �s a k�l�nb�zõ ragadoz� madarak elõl, akik egy�bk�nt felfaln�k. Hat-nyolc h�nap eltelt�vel akkor�ra nõ, mint egy nagyobb kutya, �s k�nnyen megbirk�zik ak�r egy farkassal is. R�k�val �s hegyi kecsk�vel t�pl�lkozik, de elkapja az elk�borolt birk�kat �s borjakat is, de csak m�dj�val, nehogy az emberek a nyom�ra bukkanjanak. Ez a viselked�s �szt�n�s az ifj� s�rk�nyok eset�ben, akiknek az intelligenci�ja m�g nem fejlõd�tt ki. �jszakai �letm�dja, f�l�nks�ge miatt �let�nek ebben a peri�dus�ban igen neh�z megfigyelni a fiatal s�rk�nyt. Amikor �gy k�t �ves kor�ban a serd�lõkorba l�p, apja felhagy a fel�gyelettel, �s az ifj� teljesen mag�ra marad. A serd�lõkor� s�rk�ny m�r figyelemre m�lt� m�retû, emiatt nehezen tudja �lc�zni mag�t.

K�r�lbel�l ez idõ t�jt kezd kibomlani a sz�rnya, �s egyre nyilv�nval�bb� v�lik a faj�ra oly jellemzõ ravaszs�ga. Velesz�letett latin tud�sa tov�bb fejlõdik, s megtanulja a lak�hely�re jellemzõ idi�m�kat, megtanul vad�szni, s a birkany�jt�l az emberekig mindent felfal. Serd�lõkor�nak a korai �veiben a s�rk�ny b�szke harcos, �s esze �g�ban sincs k�lt�szettel meg m�gi�val foglalkozni. M�g nincs saj�t lak�helye, �s m�g nem �ll m�s s�rk�ny szolg�lat�ban, de dr�gakõ-szeretete m�r kifejlõd�tt, �s elkezdi gyûjteni az �rt�kes k�veket, amiket fekhely�l haszn�l, vagy l�gy has�ra ragasztja p�nc�l gyan�nt. Amikor el�ri a n�gy�ves kort, a S�rk�ny Atya udvar�ba rep�l, ahol n�h�ny esztendõt azzal t�lt, hogy megtanulja a s�rk�nyok t�rsadalmi szok�sait. Ekkor vezetik be a mûv�szetekbe �s a m�gi�ba. Amikor ez a peri�dus is v�get �r, megkapja titkos nev�t, �s letelepedik. Vagy �n�ll� lesz, vagy be�ll apr�dnak egy idõsebb s�rk�ny mell�, aki a sz�rnyai al� veszi. Ekkor m�g nem ivar�rett.