A kentaurok sz�rmaz�sa

�s hogy az �jszaka j�tt, Philyr�isnek sziget�re
�tkeltek, hol az �g-fi Kronos – mikor � a tit�nok
f� ura volt az Olymposon, �s Zeus kr�tai barlang
v�delm�ben n�tt m�g �dai K�r�sek k�zt –
Rhei�t csalva hevert Philyr� mell�; de az �gyban
�rte az istenn� �ket. Felugorva az �gyb�l
sz�guldott Kronos el, mint m�nl�, hosszus�r�ny�;
s �keanis Philyr� elhagyva lak�t �s a t�jat
ment a pelasg hegys�g magas�ba, hisz �zte a sz�gyen,
s f�lelmes Kheir�nt, ki em�gy istenre hasonl�,
�m egy l�ra am�gy, ott sz�lte meg � csere�gy�n.

(Apoll�nios: Argonautika II. 1231-1241. ford.: Uhrman Iv�n)

A nemzets�ge szerint lapitha Ixi�n elvette Di�t, �ioneus le�ny�t, ap�s�t pedig, amikor elj�tt a jegyaj�nd�k�rt, t�rbe csalta. Miut�n ugyanis g�dr�t csin�lt h�z�ban, �s azt t�zzel t�lt�tte meg, beledobta oda �ioneust. Az istenek bosszankodtak emiatt; Zeus viszont, mivel sz�nta Ixi�nt, �s a saj�t szent�ly�ben lelte �t, szabadon engedte, a halhatatlans�gb�l is r�szt adva neki. �, hiszen f�ktelen volt, beleszeretett H�r�ba, miut�n megl�tta. H�ra pedig, mivel nem viselte el az � �rj�ng�s�t, sz�lt Zeusnak; amin felbosszankodva Zeus, �s minthogy tudni akarta, vajon pontosan ez-e az igazs�g, egy felh�t form�zott H�r�hoz hasonl�v�, amelyet miut�n Ixi�n megl�tott, egybevegy�lt vele, mivel azt hitte, hogy H�ra az, �s kett�s term�szet� gyermeket csin�lt, aki egyfel�l az ember, m�sfel�l a l� n�mely von�s�val rendelkezett, �s akit�l a l�-kentaurok sz�rmaznak. Mivel pedig Zeus megharagudott, miut�n egy sz�rnyas ker�khez k�t�zte Ixi�nt, elbocs�totta a leveg�be, mik�zben korb�csolt�k, �s ezt mondogatta: „Tisztelni kell a j�tev�ket.”

(skholion Euripid�s: F�n�ciai n�k 1185-h�z. ford.: Uhrman Iv�n)

Tudnival� pedig, hogy nem kett�s term�szet� ember sz�letett a felh�t�l, mint n�melyek mondj�k, hanem valami hegyvid�ki vadember, aki, mivel a P�lionon, a thessaliai hegyen kanc�kkal vegy�lt egybe, hozta l�tre a l�-kentaurok nemzets�g�t. Hogy pedig �gy van, azt Pindaros is tan�s�tja itt, mikor azt mondja, hogy az ilyen egybevegy�l�sb�l k�talak� sereg sz�rmazott, amely lenti r�szeivel any�ikhoz, a kanc�khoz lett hasonlatos, a fentiekkel pedig apjukhoz, Kentauroshoz. �gyhogy ha Kentauros kett�s term�szet� lett volna, nem mondotta volna ezt Pindaros.

(skholion Pindaros: M�sodik pyth�i �da 78-88-hoz. ford.: Uhrman Iv�n)

...r�szben pedig �ttekint�st tartunk a lapith�kr�l �s kentaurokr�l. �keanos �s T�thys gyermek��l sz�letett a m�toszok szerint a foly�k n�vad�inak t�bbs�ge, k�z�tt�k P�neios is, akir�l t�rt�netesen a thessaliai P�neiost elnevezt�k. Ez pedig, miut�n a Kreus�nak sz�l�tott nimf�val egybevegy�lt, gyermekei�l nemzette Hypseust �s Stilb�t, akivel Apoll�n, miut�n egybevegy�lt, Lapith�st �s Kentaurost nemzette...

(Diod�ros: T�rt�neti k�nyvt�r IV. 69. 1. ford.: Uhrman Iv�n)

Ez pedig [t.i. Ixi�n – a ford. ], ahogy mondj�k, miut�n elv�llalta, hogy sok jegyaj�nd�kot fog adni �ioneusnak, n�szra l�pett �ioneus le�ny�val, Di�val, akivel Peirithust nemzette. Azt�n Ixi�n nem adta �t a jegyaj�nd�kokat az asszonynak, �ioneus viszont ezek fej�ben z�logul vette a kanc�kat. Ixi�n pedig elk�ldetett �ioneus�rt, h�r�l adatva, hogy minden tekintetben al� fogja vetni mag�t, �s �ioneust, amikor megjelent n�la, egy t�zzel teli �regbe dobta. A t�rv�nyszeg�s nagys�ga miatt pedig senki nem akarta a gyilkoss�gt�l megtiszt�tani. V�g�l pedig, miut�n a m�tosz szerint Zeus �ltal tisztult meg, beleszeretett H�r�ba, �s sz�t mert ejteni arr�l, hogy legyenek egy�tt. Erre Zeus, miut�n egy felh�t H�ra k�pm�s�v� tett, elind�totta, Ixi�n pedig, miut�n egybevegy�lt a felh�vel, az �gynevezett emberi term�szet� kentaurokat nemzette. Reg�lik pedig, hogy Ixi�nt v�g�l v�tkei nagys�ga miatt Zeus egy ker�kre k�t�tte, �s miut�n bev�gezte �let�t, �r�kk�val� a b�ntet�se. N�melyek pedig azt mondj�k, hogy a kentaurokat nimf�k nevelt�k fel a P�lionon, miut�n pedig f�rfiv� �rtek, �s n�st�ny lovakkal vegy�ltek egybe, az �gynevezett kett�s term�szet� l�-kentaurokat nemzett�k; n�melyek viszont azt mondj�k, hogy a Felh�t�l �s Ixi�nt�l sz�letett kentaurokat az�rt nevezt�k el l�-kentauroknak, mert els�kk�nt v�llalkoztak arra, hogy lovagoljanak, �s a m�tosz koholm�nyai k�z� sorolj�k azt, hogy kett�s term�szet�ek voltak. (u.o. IV. 69. 3-70. 1.) 

Ixi�n beleszeretett H�r�ba, �s meg akarta er�szakolni. H�ra sz�lt Zeusnak, Zeus meg, aki k�v�ncsi volt, hogy val�ban �gy �ll-e a dolog, felh�b�l megmint�zta H�ra hasonm�s�t, �s odafektette Ixi�n mell�; mikor pedig Ixi�n elkezdett hencegni, hogy H�r�val h�lt, ker�khez k�t�zte, amelyen a sz�l az�ta is a leveg�ben p�rgeti. Ilyen b�ntet�ssel lakolt Ixi�n; Felh� pedig a Kentaurost sz�lte t�le.

(Kivonat pseudo-Apollod�ros Biblioth�k� c. m�v�b�l. I. 20. Ford.: Horv�th Judit)


A kentaurok �s a lapith�k h�bor�ja
Mondj�k pedig, hogy ezek, abban a meggy�z�d�sben, hogy rokoni sz�rmaz�s�ak, visszak�vetelt�k Peirithust�l az atyai hatalom egy r�sz�t; mivel pedig Peirithus nem adta �t, h�bor�ra ragadtatt�k magukat ellene �s a lapith�k ellen. K�s�bb pedig, mivel megb�k�ltek, miut�n Peirithus n�szra l�pett Hippodamei�val, But�s le�ny�val, s a n�szra megh�vta Th�seust is �s a kentaurokat is, mondj�k, hogy amazok ler�szegedve r�vetett�k magukat a nevezett asszonyokra, �s er�szakkal egybevegy�ltek vel�k, miut�n pedig a t�rv�nyszeg�s k�vetkezt�ben Th�seus is �s a lapith�k is megharagudtak, egyr�szt nem kev�s kentaurt elpuszt�tottak, m�sr�szt a megmaradtakat kihaj�tott�k a v�rosb�l. Miut�n ezen ok k�vetkezt�ben a kentaurok �sszn�pileg hadra keltek a lapith�k ellen, �s sokakat elpuszt�tottak, t�l�l�ik az arkadiai Pholo�ra menek�ltek, v�g�l pedig, miut�n kiv�ndoroltak Male�ra, ott telepedtek le. A kentaurok pedig, miut�n el�nyeik r�v�n felemelkedtek, �s amikor Pholo�b�l kirontva fosztogatt�k a hell�nek k�z�l az arraj�r�kat, a k�r�l�tt�k lak�k k�z�l sokakat meg is �ltek.

(Diod�ros IV. 70. 2-4.)

Amikor Peirithoos n��l vette D�idamei�t, megh�vta Th�seust, hogy ismerje meg a lapith�k orsz�g�t, �s legyen a vend�g�k. A lakom�ra a kentaurokat is megh�vta, de ezek pimaszul �s f�ktelen�l viselkedtek, s�t r�szegs�g�kben m�g a n�ket sem k�m�lt�k. A lapith�k v�dekezni kezdtek, �s j� n�h�ny kentaurt meg�ltek, a t�bbieket pedig kidobt�k az orsz�gb�l. Th�seus seg�tett a lapith�knak a harcban. H�rod�ros azonban m�sk�nt adja el� a t�rt�nteket. Szerinte m�r folyt a kentaurok elleni h�bor�, amikor Th�szeus a lapith�k seg�ts�g�re sietett, �s akkor ker�lt el�sz�r szemt�l szembe H�rakl�sszel is..

(Plutarkhos: Th�seus [P�rhuzamos �letrajzok] 30. 3-4. ford.: M�th� Elek)

Mikor Peirithoos h�bor�ba keveredett a kentaurokkal, Th�seus sietett a seg�ts�g�re. Peirithoos ugyanis feles�g�l vette Hippodamei�t, s a lakom�n vend�g�l l�tta a kentaurokat is, akik Hippodameia v�r szerinti rokonai voltak. Csakhogy a bort nem ismer� kentaurok nyakl� n�lk�l vedeltek; alig hozt�k be a menyasszonyt, r�szeg fejjel meg akart�k er�szakolni. De a talpig felfegyverzett Peirithoos Th�seusszal egy�tt r�juk rontott, �s Th�seus sokukat lem�sz�rolta.
   Kaineus r�gebben asszony volt, de mikor egyszer Poseid�n szeretkezett vele, megk�rte az istent, hadd lehessen sebezhetetlen f�rfi. Ez�rt azt�n a kentaurok elleni h�bor�ban, r� se heder�tve a sebekre, sok kentaurt meg�lt; a t�bbiek azonban k�r�lfogt�k, feny�fa hus�ngokkal agyonvert�k �s el�st�k a f�ldbe.

(Kivonat pseudo-Apollod�ros Biblioth�k� c. m�v�b�l I. 21-22. ford.: Horv�th Judit)



Kheir�n, a j�s�gos kentaur 

P�leus fel�bredt, jav�ban kereste a kardj�t, mikor r�rontottak a kentaurok; ott is veszett volna, ha Kheir�n meg nem menti. Mi t�bb, Kheir�n a kardj�t is megkereste �s visszaadta neki...(u.o.III. 13. 3.)

Kheir�n azt tan�csolta P�leusnak, hogy ragadja meg Thetist, �s szor�tsa mag�hoz akkor is, ha sz�ntelen�l v�ltoztatn� az alakj�t. P�leusz megleste Thetist �s mag�val vitte. Thetis hol v�zz�, hol t�zz�, hol vad�llatt� v�ltozott, �m P�leus addig nem engedte el, m�g a szeme l�tt�ra vissza nem vedlett eredeti alakj�ba. V�g�l a P�lion-hegyen egybekeltek, �s az istenek dallal �s lakom�val �nnepelt�k a n�szt. Kheir�n k�risfa d�rd�t aj�nd�kozott P�leusnak... 

Amikor Thetis gyermeket sz�lt P�leusnak, halhatatlann� akarta tenni, ez�rt �jjelente P�leus tudta n�lk�l t�zbe temette, hogy kipuszt�tsa bel�le a haland� atyai �r�ks�get, nappal pedig ambroszi�val kenegette. P�leus megleste �ket, s amint �szrevette a t�z f�l�tt vonagl� csecsem�t, felki�ltott. Thetis, mivel nem tudta befejezni a kitervelt munk�t, elhagyta cs�ppnyi gyermek�t �s visszat�rt a n�r�isekhez. P�leus a gyermeket elvitte Kheir�nhoz, aki oroszl�n- �s vaddiszn�bels�s�geken meg medvevel�n nevelte fel, �s elnevezte Akhilleusnak (kor�bban Lig�r�n volt a neve), mivel ajka nem �rintett anyamellet. (u.o. III. 13. 5-6.) 



A kentaurok harca H�rakl�s ellen 

Ezen cselekedeteivel egyidej�leg pedig meg�tk�z�tt H�rakl�s az �gynevezett kentaurokkal a k�vetkez� okb�l. Pholos kentaur volt, akir�l t�rt�netesen elnevezt�k a szomsz�dos hegyet; ez, amikor vend�g�l l�tta H�rakl�st, felnyitotta az elf�ldelt boroshord�t. Mes�lik ugyanis, hogy ezt hajdan Dionysos aj�nd�kozta valamelyik kentaurnak, �s elrendelte, hogy akkor nyiss�k fel, amikor H�rakl�s megjelenik ott. Minek k�vetkezt�ben is amikor n�gy nemzed�kkel k�s�bb ott vend�geskedett, Pholos eml�kezett Dionysos parancs�ra. Miut�n teh�t a hord� felny�lott, �s a bor r�gis�ge �s ereje k�vetkezt�ben a j� illat elsz�llt a szomsz�dban lak� kentaurokhoz, t�rt�nt, hogy �tj�rta �ket a d�h; mi�rt is miut�n t�megesen megrohant�k Pholos lakhely�t, r�m�t�en r�rontottak rabl�s c�lj�val. M�g teh�t Pholos megr�m�lve elrejt�z�tt, addig H�rakl�s hihetetlen�l belebocs�tkozott a k�zelharcba; ugyanis sz�rnyekkel kellett k�zdenie, akik egyfel�l anyjuk r�v�n istenek voltak, m�sfel�l a lovak gyorsas�g�val rendelkeztek, viszont erej�k szerint k�ttest�ek voltak, ugyanakkor f�rfiak tapasztalat�val �s felfog�s�val b�rtak. A kentaurok k�z�l pedig n�melyek term�szet-alkotta feny�ket tartva k�zeledtek, n�melyek pedig nagy szikl�kat, egyesek viszont meggy�jtott f�kly�kat, m�sok pedig �k�r�l� b�rdokat. � viszont leverhetetlen�l szembesz�llva a kor�bban elv�gzett munk�ihoz m�lt� harcba kezdett. Azokkal pedig egy�tt k�zd�tt anyjuk, a Felh�, sok es�t z�d�tva ki, amivel a n�gyl�b�akat nem zavarta, viszont annak, aki k�t l�bra t�maszkodik, cs�sz�ss� tette a l�pt�t. De m�gis, H�rakl�s hihetetlen�l lek�zd�tte az ilyen el�ny�kkel f�l�nybe ker�l�ket, �s m�g a legt�bbj�ket meg�lte, a visszamaradottakat menek�lni k�nyszer�tette. A meg�lt kentaurok k�z�l pedig Daphnis, Argeios, Amphi�n, valamint m�g Hippoti�n, Oreios, Isopl�s �s Melankharit�s, ezeken k�v�l pedig Th�reus, Dup�n �s Phrixos bizonyultak a legkiemelked�bbeknek. Azok k�z�l pedig, akik elmenek�ltek a veszedelemt�l, k�s�bb valamennyi b�ntet�sre m�lt�nak bizonyult: ugyanis Homadost akkor �lt�k meg, amikor Arkadi�ban meger�szakolta Eurystheus n�v�r�t, Alkyon�t. Ez�rt t�rt�nt, hogy k�l�n�sk�ppen csod�lt�k H�rakl�st; ugyanis egy�nileg gy�l�lte ugyan ellens�g�t, viszont a b�ntalmaz�st szenved� n�t megsz�nva v�llalta, hogy m�lt�nyoss�g�val t�nj�k ki. Valami saj�tos t�rt�nt pedig H�rakl�s bar�tj�val, a nevezett Pholosszal kapcsolatban. Ugyanis ez, amikor a rokons�g miatt eltemette az elesett kentaurokat, �s kivett valakib�l egy nyilat, megs�r�lt a hegy�t�l, �s mivel gy�gy�thatatlan sebe volt, bev�gezte �let�t. H�rakl�s nagy tisztess�ggel eltemetve �t elhelyezte a hegy al�, mely k�l�nbb� lett egy h�rneves s�reml�kn�l: ugyanis mivel Pholo�nak nevezik, a n�vad�s �ltal utal az eltemetettre, �s nem felirat �ltal. Hasonl�k�ppen puszt�totta el pedig az orvostudom�ny��rt csod�lt Kheir�nt akaratlanul �ja egy ny�lvet�s�vel. �s a kentaurokr�l legyen sz�munkra kiel�g�t� a besz�mol�!

(Diod�ros IV. 12. 3-8.)

H�rakl�s kereszt�lhaladt Pholo�n, s itt Pholos kentaurn�l, Seil�nos �s egy k�risnimfa gyermek�n�l vend�geskedett. Pholos s�lt h�ssal k�n�lta H�rakl�st, maga azonban nyersen fogyasztotta. Amikor H�rakl�s bort k�rt, Pholos azt felelte, hogy nem meri felbontani a kentaurok k�z�tt hord�j�t. H�rakl�s megnyugtatta, �s saj�t kez�vel verte csapra a bort; de nem telt bele sok id�, a bor szag�ra szikl�kkal �s feny�hus�ngokkal felfegyverkezve odasereglettek a kentaurok Pholos barlangja el�. Ankhiost �s Agriost, akik els�nek mer�szkedtek be az ajt�n, par�zsl� fahas�bokkal futam�totta meg H�rakl�s, a t�bbieket ny�lz�porral kergette eg�szen Male�ig. Itt azut�n Kheir�nn�l kerestek mened�ket; akit a lapith�k el�z�leg el�ztek a P�lion hegyr�l, s ez�rt Male�ban telepedett le. Amint a kentaurok k�r�lvett�k Kheir�nt, H�rakl�s �jabb nyilat k�ld�tt fel�j�k, �m a ny�l Elatos karj�n kereszt�lhatolva Kheir�n t�rd�be f�r�dott. H�rakl�sz agg�dva odafutott, kih�zta a nyilat, �s – mert Kheir�n adott neki – ken�cs�t is tett a sebre. A seb azonban gy�gy�thatatlannak bizonyult, Kheir�n teh�t visszah�z�dott barlangj�ba, �s legsz�vesebben meghalt volna, de halhatatlan volt. Csak mikor Prom�theus felaj�nlotta Zeusnak, hogy v�llalja Kheir�n helyett a halhatatlans�got, akkor halt meg. A t�bbi kentaur elmenek�lt, ki merre l�tott. N�h�nyan a Malea-hegyre mentek, Eur�ti�n Pholo�ba, Nessos meg az Eu�nos foly�hoz. A t�bbieket Poseid�n fogadta be Eleusisban, s egy hegy belsej�ben rejtette el �ket. Pholos kih�zta az egyik tetemb�l H�rakl�s nyil�t, �s elcsod�lkozott, hogy �ri�s termet� t�rsait ilyen apr�cska ny�l �lte meg. Egyszer csak a ny�l kics�szott a kez�b�l, a l�b�ra esett, �s azon nyomban kioltotta az �let�t. H�rakl�s visszat�rt Pholo�ba, megtal�lta Pholos holttest�t, eltemette, majd elindult, hogy megkeresse a vadkant.

(pseudo-Apollod�ros: Biblioth�k� II. 5. 4. ford. Horv�th Judit)

Ez az �j�sz, akit a legt�bben kentaurnak mondanak, m�sok pedig nem mondj�k annak, az�rt, mert nem l�tszik n�gyl�b�nak, hanem olyannak, aki m�r fel�llt �s most nyilaz; a kentaurok k�z�l pedig soha senki sem haszn�lt �jat... Mi�rt is t�vednek, akik kentaurnak �rj�k �t.

(pseudo-Eratosthen�s: Katasterismoi I. 28. ford.: Uhrman Iv�n)



Nessos kentaur bossz�ja �s H�rakl�s hal�la

(H�rakl�s) Mivel k�rny�kezte a k�n a baleset miatt, ism�t �nk�nt kiv�ndorolt Kalyd�nb�l feles�g�vel, D�ianeir�val �s az ett�l val� fi�val, Hyllosszal egy�tt, aki �letkor�ra n�zve gyermek volt. Miut�n pedig vonult�ban az Eu�nos foly�hoz ment, ott �rte Nessost, a kentaurt, aki b�r�rt �tsz�ll�totta a foly�n. Ez pedig, miut�n els�k�nt D�ianeir�t sz�ll�totta �t, �s sz�ps�ge k�vetkezt�ben beleszeretett, megpr�b�lta meger�szakolni �t. Amikor pedig � a f�rfi ut�n kiab�lt, H�rakl�s ugyan lenyilazta a kentaurt, viszont mivel Nessos k�zben k�z�s�lt, �s a seb s�lyoss�ga miatt r�gt�n meghalt, azt mondta D�ianeir�nak, b�jitalt fog neki adni, hogy a t�bbi asszonyok k�z�l senkihez se akarjon H�rakl�s k�zeledni. Felsz�l�totta teh�t, hogy v�ve az �bel�le hullott ond�t, �s olajat keverve hozz� ehhez, meg a sebb�l csepeg� v�rt, d�rzs�lje be H�rakl�s khit�nj�t. A kan teh�t, miut�n ezt a tan�csot adta D�ianeir�nak, nyomban kilehellte lelk�t. A n� pedig, miut�n a Nessost�l sz�rmazott tan�cs szerint felszedte egy ed�nybe az ond�t, �s belemer�tette a v�rbe, elrejtette titkon H�rakl�s el�l.

(Diod�ros IV. 36.3-5. ford.: Uhrman Iv�n)

(H�rakl�s) Amikor pedig �ldozatot mutatott be ott, elk�ldte Likhast, a fegyverhordoz�j�t Trakhisba, a feles�g�hez, D�ianeir�hoz; annak pedig parancsba volt adva, hogy k�rje el a khit�nt �s a fels�ruh�t, amelyeket az �ldozatokhoz szokott haszn�lni. Miut�n pedig D�ianeira megtudta Likhast�l f�rj�nek az Iol� ir�nti vonzalm�t, �s mivel azt akarta, hogy a f�rj �t mag�t jobban szeresse, bed�rzs�lte a khit�nt a b�jitallal, melyet a kentaur adom�nyozott roml�s�ra. Likhas teh�t, aki ezekr�l nem tudott, elvitte a ruh�t az �ldozathoz; miut�n pedig H�rakl�s mag�ra �lt�tte a bed�rzs�lt khit�nt, �s amikor a rothaszt� b�jital ereje r�videsen hatott, a legnagyobb balsorsba zuhant. Mivel ugyanis a seb m�r mag�ba fogadta volt a k�gy�b�l sz�rmaz� m�rget, �s ez�ltal a khit�n forr�s�g�val kikezdte a test h�s�t, H�rakl�s, miut�n nagyon szenvedni kezdett, meg�lte Likhast, aki a szolg�latot elv�gezte, miut�n pedig a t�bort feloszlatta, elment Trakhisba. Mivel viszont mindig jobban gy�t�rte a betegs�g, elk�ldte Delphoiba Likymniost �s Iolaost, hogy majd k�rdezz�k meg Apoll�nt, mit kell tenni a betegs�ggel kapcsolatban, D�ianeira pedig megd�bbenve H�rakl�s balsors�nak nagys�g�t�l �s felfedezve �nmag�ban a hib�t akaszt�ssal vetett v�get �let�nek. (u.o. 38. 1. 3.)

(H�rakl�s) Mag�val vitte D�ianeir�t is. Amikor az Eu�nos foly�hoz �rtek, a parton ott tal�lt�k Nessos kentaurt, aki fizets�g ellen�ben �tsz�ll�totta az utasokat a t�ls� partra. Azt �ll�totta, hogy becs�letess�g��rt kapta ezt a tiszts�get az istenekt�l. H�rakl�s maga kelt �t a foly�n, D�ianeir�t azonban r�b�zta Nessosra, hogy fizets�g fej�ben vigye �t a t�ls� partra. Nessos �t is vitte, �tk�zben azonban er�szakoskodni kezdett vele. D�ianeira felsikoltott, H�rakl�s pedig a sikoly hallat�ra nyil�val kereszt�ll�tte a v�zb�l felbukkan� Nessos sz�v�t. A haldokl� kentaur mag�hoz h�vta D�ianeir�t, �s megs�gta neki, hogy ha szerelmi var�zsszerre van sz�ks�ge H�rakl�sszel szemben, az � f�ldre l�vellt ond�j�t vegy�tse �ssze a seb�b�l ki�ml� v�rrel. D�ianeira megfogadta a tan�csot, �s mag�n�l �rizte a var�zsszert. (pseudo-Apollod�ros II. 7. 6. ford.: Horv�th Judit)

(H�rakl�s)...kifosztotta a v�rost, �s Iol�t hadizs�km�nyul mag�val vitte. Ezut�n az euboiai K�naion-fokn�l k�t�tt ki, ahol olt�rt emelt a k�naioni Zeusnak. �ldozatot k�v�nt bemutatni, ez�rt Likhas nev� h�rn�k�t hazak�ldte Trakhisba, hogy hozzon neki d�szes �lt�zetet. D�ianeira a h�rn�kt�l �rtes�lt az Iol�-t�rt�netr�l, �s mivel att�l tartott, hogy Iol�t jobban fogja kedvelni H�rakl�s, bekente az inget Nessos kifolyt v�r�vel – az �ll�t�lagos szerelmi var�zsszerrel. H�rakl�s fel�lt�tte az inget, �s hozz�l�tott az �ldozat bemutat�s�hoz. Az ing azonban �tmelegedett, �s a h�dra m�rge marni kezdte H�rakl�s b�r�t. H�rakl�s ekkor a l�b�n�l fogva a magasba emelte Likhast �s letasz�totta a szirtfokr�l. . . T�pte volna le az inget, �m az szinte hozz�n�tt a test�hez, �gyhogy az inggel egy�tt a h�sa is lev�lt. V�g�l a szenved�st�l elgy�t�rt H�rakl�st haj�n Trakhisba sz�ll�tott�k. D�ianeira, amikor h�r�t vette a t�rt�nteknek, felakasztotta mag�t... (u.o. II. 7. 7.) 

M�sok pedig azt hiszik, hogy Nessost, aki az Eu�nosn�l r�v�szkedett, H�rakl�s megsebezte ugyan, �mde nem halt meg, legal�bbis nem azonnal, hanem elmenek�lt erre a f�ldre (ozolisi Lokrisba – a ford. ), �s ahogy meghalt, el is rothadt temetetlen�l, �s megt�lt�tte az itteni leveg�t rossz szag� b�zzel. (oz�=b�zlik, osm�=b�z – a ford�t�)

(Pausanias: G�r�gorsz�g le�r�sa X. 38. 2. ford.: Uhrman Iv�n)